Fizikailag később is vonzódhatok ahhoz a sráchoz, akinél úgy érzem nincs még meg a kémia?

Az első kapcsolatom 14 hónapig tartott. Nagyon bírtam a srácot, sokat lógtunk, komoly lelki dolgokat is meg tudtunk egymással beszélni, barátok voltunk. Voltak csókok, simogatások, aztán szex is, de sosem tudtam beleszeretni. Végig barát maradt nekem, pedig megpróbáltam magamba nevelni, hogy igenis, nekem csak ő kell.

Mondjuk nem tudom, mennyire volt ez hasznos, mert én nem vonzódok a fiúkhoz, mint erre rájöttem, de na... :D

Szóval, szerintem nem a legjobb nyújtani, hogy "majd egyszer beleszeretek". Hiú ábrándokat ringat csak szegény így.

De szerintem Létezik ilyen. A vonzalom nem csak külső és szexualitás kérdése. De te ismered őt, megér-e egy próbát. Szerintem jobb, mint később megbánni egy elszalasztott lehetőséget.

Neked kell érezned, hogy vele akarsz-e lenni. De ebből a helyzetből szerintem már nem jöhetsz ki jól:

" több hónapja ismerek és ő már belém szeretett, járni szeretne velem"

- ha tisztázzátok, hogy nem: akkor vagy el kell felejtened, vagy belemegy egy friend-zone szituációba és szenved melletted.

- nem döntesz: akkor egy idő után megunja és odébbáll.

te pedig vagy megbánod később az elszalasztott lehetőséget, vagy nem.

Ha megpróbáljátok és nem működik:

kicsit jobb a helyzet, te megkapod a válaszod arra, hogy "mi lenne, ha.." és még az is lehet, hogy miattad hajlandó lesz többet foglalkozni a külsejével.

Hasonló helyzetben voltam én is, és nem bántam meg, hogy adtam neki egy esélyt, lassan 6 éve vagyunk együtt.

De nem itt kellene meggyőződnöd a döntéseid helyességéről. Ki tudja jó-e neked, amit megszavazunk a kérdésedre ;)

Te érzed, mit szeretnél tenni. Ha vele akarsz lenni, nem attól fog működni vagy nem működni, hogy idegenek mit mondanak neked név nélkül a neten.

" annyira nehéz normális pasit találnom, aki még a fél kezét is odaadná értem"

Ha ő ilyen, akkor jobb, ha megbecsülöd :) Sokkal stabilabb alap, mintha fordítva: vonzalom lenne és ez hiányozni. Egy tökéletes világban mindkettő kell, de nem tökéletes világban élünk:

Vonzalomra nem lehet komoly kapcsolatot építeni és a külső egy mulandó dolog. 23-évesen fiatal vagy nagy távlatokban gondolkodni, de 10-20-akárhány év múlva csak egy távoli emlék lesz a fiatalos külső, ki tudja, hogy fogunk kinézni 1-2 gyerek után :)

Nem mondom, hogy nem számít a külső, álszentség lenne ilyet állítani, de nekem sokkal fontosabb, hogyan érzem magam az illetővel és, hogy mennyire számíthatok rá. De lehet ezzel egy kisebbségbe tartozom..