Miért van egyeseknek olyan nagy sikerük a férfiaknál, akik külsőre középszerűbbek, maguk mögött hagyva a náluk szebb, külsőre szemrevalóbb lányokat?

Itt vagyok én, nem tartom és nem mondom, hogy én vagyok a leggyönyörűbb lány, mert sok gyönyörű lány van, de a középmezőnybe se igazán sorolnám magam; a külsőre középszerűek, elhanyagolhatóak közé, - szép, különleges arcom van, barna szemekkel, nemvagyok elöldeszka-hátul léc alkat sem, csinos, véknyas(177 cm körüli 62-64 körüli koordináták, bár mell-ügyben nem igazán vagyok bőségben, illetőleg szemüvegem van, egy áttetsző, arcomhoz jól illő, ízlésesen megválasztott keret.

Tehát nem hiúskodva, de úgy hiszem, a szép lányok táborába tartozom.

Annyi a hátrányom, hogy még önbizalmilag nem a toppon állok, kivülről bizonytalanságot sugallhatok, ami van is bennem, mert sok fájdalmat, fájdalmas tapasztalatot hordozok a múltamból.(kirekesztés, el/be nem fogadás csoporton, iskolán belül... de ezt most nem részletezném nagyon). Szóval, ha szép is a külső kép, az igazság az, hogy belülről még nem igazán vagyok felépülve, bár ez azért külső szemlélőnek nem annyira feltűnő, de azért csak visszaköszön a néhol bátortalanabb megnyilvánulásaimon.

SZÓVAL, mivel azért külsőre azért "elismerem" magam, szépnek tartom magam, sokszor veszem észre magam körül meglepve, néha már megrökönyödve, hogy nálam ilyen szépségi tekintetben hátrébb sorolható lányokra jobban "reagálnak" a pasik, mint rám. Persze, itt sem sem elhanyagolható az a tényező, hogy feltételezhetően ők jobb magabiztossági faktorral rendelkeznek, vagányabban, bátrabbak szóban, viselkedésben.

Tényleg magával ezzel a belső tényezővel egy középszerűbb lány maga mögé "utasíthat" egy külsőre vonzóbb, szebb teremtést a férfiak körében?