Hol célszerű ismerkedni Pécsett nőkkel, akik valóban egy társat keresnek, nem kalandokat?

Lehet nem sikerül összefoglalni röviden, ha írni kell sosincs gond, viszont a beszéd már nem az erősségem. Épp ez az egyik ok amiért meglehetősen nehezen ismerkedek. Ugyan egyetemre járok, tehát adva van egy hatalmas bázis, rávághatnátok: "Mit panaszkodsz? Ott a rengeteg fiatal csaj, válogass közülük!" Valóban így van, mégsem megy.

Egy szerény, jólelkű, értelmes huszonévesnek tartom magam, nem vagyok se befordult, se életunt, se a másik véglet, aki bulizni jár, vagy aki nem törődik semmivel, csak a saját érdekeivel. Olyan vagyok, aki vendégségben a legjobb falatokat a tálon hagyja gondolva az asztaltársára, aki tömegközlekedésen átadja a helyét az időseknek, a nőknek, vagy felszedi a szellő által magányosan táncoló szemetet a járdáról, aki mindig mosolyog ha valakivel beszélget és próbálja pozitívan látni a világot, kedves lenni másokkal. Szóval szerintem nem vagyok egy rossz ember, bár ennyi önajnározás után -gondolhatjátok- a szerény jelző kissé túlzó lehet :)

Külsőleg is egészen rendben vagyok, bár szerintem lehet még min pofozni. Pl. egy fogszabályzás esedékes lenne és még bár a lábaim a sok futástól, kerékpározástól tiszta izmok, felül lehetne még erősíteni. De nagy gond nincs, 2 méter vagyok, állítólag imádják a nők a magas férfiakat és tán még jóképű is vagyok. (Jó, az vagyok, ezzel szerénység végleg kilőve a listáról :D)

Eddig ha nem füllentettem -márpedig nem tettem-, akkor minden oké velem. Azonban mégsem: kezdeményezni nagyon nehezen tudok, félek az elutasítástól. Tudom, ez buta hozzáállás, mert mindig lesz akinek nem fogok bejönni és próbálkozás nélkül nincs siker, de nekem jelenleg nem megy. Elhatároztam, hogy fejlesztem magam, igyekszem minél több kapcsolatot kiépíteni és megismerni minél több embert, többet beszélni, kérdezni, fecsegni, még ha nem is látom értelmét semmitmondó témákról társalogni. Bevallom imádok hallgatni és figyelni, tanulmányozni az embereket.

Szóval dilemmában vagyok, mert már ott tartok, hogy elmegyek szórakozóhelyekre és megpróbálok ott csajozni. Viszont mivel nem iszok, így nem egyszerű. Illetve nem is rövid kapcsolatokra vágyom, hanem olyan valakire akit újra tudnék szeretni egy, kettő, sok-sok hónap után is. Volt már ilyen, azóta csak futó kapcsolataim voltak, vagy olyan ahol én nem éreztem semmi többet szeretetnél, se már szükségem volt valakit simogatni, átölelni, amikor nem kell semmin gondolkodni.

Hát nem sikerült rövidre fogni.