A nő dolga a csábítás, a férfié a hódítás?

Folyton-folyvást azt lehet itt olvasni meg hallani itt-ott, hogy a férfiak nem kezdeményeznek, ha mégis, úgy a nők "lepattintják" a spontán udvarlót. Viszont van a másik variáció, amikor a nő már nem tudja hogy felhívni a férfi figyelmét, mert az meg annyira vak a testbeszédhez.

Mégis akkor mi lehet a megoldás, hogy a férfi ahhoz menjen oda, akinek kell és persze aki neki is kell?

Persze, ma már a nő is odamehet a férfihez, ám azért mégse ő udvaroljon neki, mert úgy - én szerintem - elvész az ismerkedés szépsége.

Ki hogy látja ezt?