Hogyan ne akarjak ismerkedni?

Nagyon szeretnék már kapcsolatokat, barátokat, barátnőt. Ezek sokak szerint akkor lesznek ha nem számítunk rájuk. Én egyfolytában ismerkedni akarok, mindig azt nézem kivel lehetne (de lépni nem merek), már nagyon akarok kapcsolatokat. Szeretnék erre nem gondolni, de nincs más ami elterelhetné a figyelmem. Egész életemben magányos voltam, barátnak nevezhető személyek talán voltak, de már hosszú ideje nincsenek, barátnőm soha nem volt, így érthető, hogy nagyon vágyok egy kapcsolatra.

Az internetes ismerkedési forma, a távolság és a találkozást megelőző "kötelező" több hetes online beszélgetés nem az én világom.

Az életben nem érdekel szinte semmi, sok helyre nincs kedvem egyedül elmenni, nagyon nehéz eset vagyok ha ismerkedésről van szó. Az utcákon sokat sétálgatok, szoktam boltokba járni (bevásárlóközpont, barkácsáruház). A kajázos helyek a McDonald's szintjén kimerülnek, kevébé érzem égőnek egydül ide beülni mint egy kávézóba, főleg, hogy nem is kávézom. Szoktam tömegközlekedni, de mindig ugyanazok a sofőrök, ugyanazok a buszok és ugyanazok a lányok, akik amint leszállnak a buszról, rögtön a pasijuk nyakába ugranak. Az igazi változást a Budapestre költözéstől várom, amit talán... még semmi konkrétum nincs.

Nagyon nyavajgósra sikerült, de nem vagyom ám ilyen. Szeretek poénkodni, szeretem jól érezni magam, csak hát társaság nélkül a magány és a csendes őrlődés marad. 23/F