Miért megy el a kedvem az ismerkedéstől?

18-25 év közöttiekkel.Bár az idősebbek,már első látásra nem vesznek komolyan,mert,ha nem vagyok borostás,akkor legalább 4 évet le tudok tagadni a magasságom ellenére.

Amúgy 23 éves vagyok,azt elfelejtettem oda írni,pedig lehet,hogy lényeges részinformáció.

#8:Ha találtam volna olyan embert,akivel kapcsolatban azt érzem,hogy képes lennék vele leélni az életem,akkor én benne lennék.De nem találtam.Minden korombelinek az a mániája,hogy bulizni jár és részegen bolyong az éjszakában,vagy ki tudja mit csinál.A saját korosztályomtól hányingerem van.A fiataloktól meg pláne.

A legnagyobb baj szerintem az,hogy velem a szüleim nem nagyon törődtek és a nevelésemet elég nagy mértékben befolyásolták a nagyszüleim,aminek az lett a következménye,hogy elég konzervatív vagyok.Nekem nem fér bele az,hogy össze feküdjek valami jött-menttel és még ki tudja mit csinálnak manapság a fiatalok.

Akárhányszor korombeli emberek közelében vagyok,úgy érzem,mintha megöregedtem volna.Nem vágyom bulizásra,egy éjszakás kalandokra,piálásra.De még a tőlem 2-3 évvel idősebb nők közt se nagyon van olyan,aki ezt tolerálná.