A férjem elhagyott 3 kicsi gyerekkel. Félek hogy egyedül maradunk. A neten ismerkedni nem merek. Sehova sem járok. Kellek még valakinek. Tetszik valaki de nem találkoztunk mostanába. Sokat gondolok rá még este is. Hogy mondjam meg neki?

Én 22 évesen mindenféle gond és probléma nélkül összejöttem egy 25 éves 2 gyermekes anyukával. Egyáltalán nem rémítettek meg a gyerekek...

Ha valaki szeret, akkor az mindennel együtt szeret...

Az a férj,akinek volt bőr a képén magadra hagyni kicsi gyerekekkel,az jobban is tette.Úgyis csak magadra hagyott volna minden adandó problémában.Fölösleges púp meg szerintem senkinek nem kell a hátára,hogy még inkább meggyengüljön még a veszekedések miatt is. Neten ismerkedni valóban rizikós,hiszen mindenki hazudozhat,amit akar.Három kicsi gyerek mellett pedig nehéz eljárni ide-oda.Ha van rá lehetőséged,akkor a nagyszülőknél kell egy-egy éjszakára hagyni a gyerekeket,előtte természetesen belenézni a tükörbe és mondogatni magadnak,hogy nem ő volt az egyetlen ember,akinek kellettél.Mellesleg,ha ilyeneket gondolsz magadról,akkor a férjed nem gyengén letörhette az önbizalmadat.Ami persze eléggé megszokott,hiszen a férfiak egyik kiváltsága,hogy nem csak fizikailag,de lelkileg is olyan szinten össze tudnak roppantani egy nőt,hogy nem is hinnék.Illetve tudatosan csinálják,pontosan azért,hogy ezt gondold magadról és ne neki kelljen kimondania,hogy vége,neki ez marha kényelmes életmód..Az ilyen emberi magatartást gerinctelennek és undorítónak tartom.De neked megvan az a képességed,hogy felül tudsz kerekedni egy kicsinyes ember infantilis lelki terrorján és elhinni magadról,hogy amit ő mondott rólad,korántsem úgy van.Szóval először helyretenni az önbizalmadat,utána pedig néha napján,amikor rá tudod a gyerekeket bízni valakire,összeszedni a barátnőket és elmenni valahová!FONTOS,hogy SOHA ne úgy menj el,hogy na most megtalálod az igazit,s ne úgy,hogy "jaj úgyse találok én senkit,kinek kellenék?"...hanem úgy,hogy "Ma este jól fogom magam érezni és jöjjön,aminek jönnie kell!!!Én azt mondom,hogy amíg egy korához képes megviselt és kevésbé csinos,hatvan éves nő új párt tud magának találni,újra férjhez tud menni...akkor bárki képes erre!!

Ha tetszik valaki,annak meg bátran megmondhatod,hiszen nem tini vagy már és gondolom ő sem!Amikor az ember boldogsága függ egy bátor tettől,akkor szerintem ott nincs mit tétovázni.Ha nem kellesz neki?!Akkor jön a következő!Mindenkinek megvan a párja valahol!Szóval hajrá!!: ) és még valami!Nekem egyszer valaki azt mondta,hogy "Hiába fáj most valami,hidd el,hogy idővel rájössz,hogy ez azért volt,hogy egy jobb jöhessen el.Minden úgy fog történni,ahogy az neked a legjobb!!" - és én ebben hiszek!