Van egy lány, akit nem rég ismertem meg. Egyből beleszerettem. Írtam neki egy verset (lentebb). Ő 17, én 15 éves vagyok. A véleményetekre vagyok kíváncsi, szerintetek milyen?

Vallomás

Végtelen szakadék szélén vártam a holnapot,

Hátha a horizonton valami végre felragyog.

Ott hol az ég belevérzik az óceánba,

Mely búsan vár új folytatásra.

Nem tudtam milyen szívből mosolyogni,

Milyen valaki látványától megremegni.

Milyen nehéz szép szavának ellenállni,

Bársonyos illatától azonnal elolvadni.

Kerestem, mért vagyok ezen a helyen,

Mit kutatok minduntalan olyan keservesen.

Kerestem, de nem találtam semmi érthetőt,

Kerestem valamit, valami kielégítőt.

Nem láttam még olyan szépet, mint amilyen te vagy,

Ha meglátlak, az arcomra azonnal öröm és mosoly fagy.

Nem hittem, hogy van első látásra ilyen erős vonzalom,

Szerintem ez más, úgy érzem, többnek mondhatom.

Nem vagyok robot és nem vagyok majom,

Az érzéseim palástolni tovább már nem tudom.

Nem vagyok menő, nincs rengeteg vagyonom,

Viszont szeretni tudok, de azt nagyon-nagyon.

Ölelni akarlak szorosan a karjaimban,

Együtt lebegni veled egy közös táncban.

Repülni fel, fel és még annál is tovább,

Hogy megszűnjön körülöttünk a világ.

Nem tudom, hogy érzel-e valami kicsit irántam,

De nekem te vagy a legfontosabb a rohanó világban.

Félek attól, hogy netalán nemmel felelsz,

Mégis remélem, egyszer majd átölelsz.