Okkal van lelkiismeret-furdalásom azért, amit teszek?

Pár hónapja kezdtem egy új munkahelyen és van egy pár férfi kolléga, aki rögtön rám is mozdult. Kedves az érdeklődésük és jól is esik tapasztalni, hogy tetszem nekik, de van egy, aki feltűnően sokat figyelget. Még nem szólított meg, nem közvetlen kollégám, így valószínűleg nincs tisztában a helyzetemmel. Mégpedig, hogy házas vagyok és gyedről mentem vissza, tehát van egy kicsi fiam is.

A gondom az, hogy sokszor mosolyodok el, amikor látom, hogy egy nap legalább hússzor fordul meg arra, amerre beláthat az irodámba és feltűnően néz is befelé, ilyenkor önkéntelenül is mosolygok, amit ő szerintem bátorításnak vehet... ez bánt engem, mert tudom, hogy nem szabadna kacérkodnom vele, mást nem teszek, csak nehéz megállnom, hogy ne figyeljem én is, amikor ő olyan nagyon néz... tulajdonképpen ezzel hülyítem őt, mert azt a látszatot keltem, hogy én is szimpatizálok vele?