Melyik a számodra legszebb szerelmes idézet, vers? :::

Aludnék, de a könyököd nyomja a hátam

Lehet, hogy hülye vagyok, de többet vártam

Ezen az ágyon kettőnknek kevés a hely,

Vagy fordulj a fal felé, vagy fordulj fel!!!

Dübörög a diszkó, vakulok a fényektől

Lemaradtál baby újra a lényegről

Te nem akarsz többet, csak egy pár lökést

De ha itt maradsz, beléd rakom a kést,

Úgy éljek

Ne várd meg, amíg én fogom be a szádat

Néhány lotyó lelke már így is rajtam szárad

Ne várd meg, amíg én fogom be a szádat

Ne várd meg, amíg én fogom be a szádat

Néhány lotyó lelke már így is rajtam szárad

Ezen az ágyon kettőnknek kevés a hely

Vagy fordulj a fal felé, vagy fordulj fel!

Te nem akarsz többet, csak egy pár lökést

De ha itt maradsz, beléd rakom a kést

Good Bye! ! !

Szerelmes versek közül ez a kedvencem:

Miért kell nekem könnyes szemmel megállni

minden viharvert, árva tölgy előtt,

mért kell nekem az őszi csendre vágyni,

ha minden csalfa álmom összedőlt,

mért kell nekem a dombokat bejárni

s bújkálni mint az üldözött gonosz,

mért kell nekem a hegytetőre állni

mikor az orkán fákat ostoroz.

Mért kell nekem elvágyni messze, messze,

bűvös csókkal ha jő az alkonyat,

mért kell, hogy halljam, álmaimban egyre,

búcsú-szavaktól fátylas hangodat,

és mért kell minden szép emléket

fájó betűkkel a szívembe írni,

mért kell olyan nagyon szeretni téged,

csak vágyni el, s csak sírni, egyre sírni?

Mért kell mindig magamban vándorolni,

s imákat mondani valakiért…

s mért kell csak mindig rólad álmodozni,

ha nem szeretsz, miért?, miért?, miért?

(Wass Albert)

Szabó Lőrinctől a Semmiért Egészen az egyik kedvencem, de Wass Albertnek is gyönyörű szerelmes versei vannak, illetve József Attilának szintén.

Legfőbb kedvencem mondjuk az a két vers, amit a párom írt nekem, van tehetsége hozzá :)

Ady Endre: Őrizem a szemedet

Már vénülõ kezemmel

Fogom meg a kezedet,

Már vénülõ szememmel

Õrizem a szemedet.

Világok pusztulásán

Õsi vad, kit rettenet

Ûz, érkeztem meg hozzád

S várok riadtan veled.

Már vénülõ kezemmel

Fogom meg a kezedet,

Már vénülõ szememmel

Õrizem a szemedet.

Nem tudom, miért, meddig

Maradok meg még neked,

De a kezedet fogom

S õrizem a szemedet.