Ti honnan tudtátok, hogy "készen álltok" a tetoválás megcsináltatására?

Hát nem olyan nagy dolog :) . Csak az a lenyeg hogy olyan dolgot varrass fel ami te vagy amihez kötődsz. Nekem most egy egész vádlis tetkóm van. De lesz még a jobb vallamon, a balkezem teline, bal mellemen,bal bokacsontomon. Ezeket a mitákat amik ezeken a testrészeimen lesznek mar több mint 3 éve tudom hogy mik lesznek. Tehat majd most ezeket fogom apránként megcsináltatni . Aztan meg majd jön a többini 😁 .

17/F

Én is vagy 5 évig tervezgettem a mintát mire kiforrt a végleges, de amikor már kész volt, alig vártam hogy örökké magamon hordhassam. Tavaszra tervezem a következőt, az a minta is rajzolódik vagy 2 éve de egy helyen még hiányos, viszont kiderült hogy nagyon jól tudunk összedolgozni a tetoválóval és szerintem rá fogom bízni hogy ott mi legyen. Szóval a hosszas gondolkodás jó dolog, úgy biztosabb hogy tényleg a neked megfelelő minta kerül rád amit megbánás nélkül tudsz viselni egész életedben.

Amúgy vicces mert én kb 10 éve tervezek még pár lyukat a fülembe és fosok még mindig pedig a tetkónál 4 órán át szurkáltak, az meg 2 másodperc lenne. :D

15 éves koromtól akartam tetoválást kb. Megvolt, hogy hova, azt is, hogy mit, a konkrét minta hiányzott csak, tehát hogy hogy nézzen ki. Terveztem, nézelődtem, válogattam. De valahogy sose lett belőle semmi (szülők nem engedték, aztán a pénz, de jajj ha mégse az igazi...)

23 körül voltam, mikor rátaláltam a legjobban tetsző stílusra. Akkor egy kb. mintával írtam pár tetoválónak, kaptam pár választ, de mégse kértem időpontot, valahogy még mindig nem voltam biztos magamban. Tudtam, hogy akarom, de valahogy mégse.

25 voltam, mikor megint így "fellángolt" a dolog, talán akkor voltam olyan élethelyzetben, nem tudom. És egyszer csak szembejött egy minta, amire azt mondtam, hogy igen, ezt szeretném! :) (Mármint nem pont azt, csak az ihletet adta meg, hogy úgy nézzen ki.)

Kerestem tetoválót, bár akkor is többnél próbálkoztam, míg egy szimpi lett, onnantól meg talán másfél hét telt el, szerencsés voltam időponttal, tervezni is ráért a leányzó a referenciaképeim alapján.

Nem bántam meg, nem is fogom. :) Bár nyilván féltem még aznap is, hogy hogy fog kinézni a karomon. Meg az első pár hétben folyton rácsodálkoztam utána, hogy jé, ez már az enyém. :)

(Egyébként hogy ne legyek félreérthető, ezek a fellángolások úgy értendőek, amiket írtam, hogy köztük is nézegettem pinteresten, itt-ott mintákat unalmas percekben, meg barátokkal tervezgettünk, akik ugyanígy keresték a tökéletest, csak úgy nem komolyan, vagy nem tudom hogy írjam, hogy érthető legyen. :))

Funfact: nemrég megtaláltam egy leírást kb. 17 éves koromból, hogy akkoriban mi volt az elképzelés a tetoválásra. Nem pont úgy, de nagy vonalakban azt valósítottam meg. :)

Funfact2: amit fentebb írtam, hogy bizonytalankodtam, az a minta azóta is tetszik, vaktában újra kiválasztanám. Még az is lehet, hogy egyszer megvalósítom, de most más van tervben - csak még hasonlóan keresem az igazit... :)

28N

[link]

:)

Csukló témára: ne pont csuklóra, hanem picit fentebb gondolkozz, kb olyan magasságban, hogyha behajlítod a csuklód magad felé, akkor már nem ráncosodik. Az pont olyan magasságban van, hogy hosszú ujjúval rejteni lehet, ha szükség van rá.

Ugyanezen elven egyik barátnőm például nem a csukló belső felére tetováltatott, hanem hátra/oldalra. (Támaszd le a karod asztalra, ahogy gépelsz, arra a részre.) Neki ez vált be, mert tárgyalásokra jár cégnél meg ilyesmi, és így sokkal könnyebb rejtenie, ha leteszi a kezét az asztalra, még hosszú ujjú se kell.

Nekem az első megoldás van. Csak azért írom, mert nekem is fix volt, hogy az elsőt csuklóra szeretném, és sokat vacilláltam emiatt is, hogy de mi van, ha valahol gond lesz.