Azok a fiatalok, akik látható helyre tetováltatnak, miért nem gondolnak a jövőjükre, hogy ez hátrány lehet munkakeresésnél?

A kérdésben benne van a válasz. Akik valóban nem gondolnak erre, azok éppen azért nem teszik, mert fiatalok.

De valójában hibás és elítélendő a kérdés ilyen formában történt megfogalmazása. Milyen alapon feltételezed, hogy nem gondolnak? A kérdés ebben a formában általánosító és lenéző. Majdnem annyira, mint az árufeltöltős válasz...

Csak, hogy néhány példát mondjak: Vannak, akik igenis gondolnak rá, de mivel fiatalok, gyakran lázadók is. Márpedig a tattoo éppúgy lehet az önkifejezés, mint a lázadás eszköze, akár párhuzamosan is. Ilyenkor annak nem lehet prioritása, hogy ez később hátrány lehet.

Mellesleg elmennek a jó.... -ba azok a munkáltatók, ahol ez ma még számít. Konkrétan én fel is jelenteném az ilyet, ha tudomást szereznék róla és bizonyítani is tudnám, hogy tetoválása miatt diszkriminált valakit egy HR-s kretén.

De sajnos történnek ilyenek és hasonlók bizonyára nap mint nap,úgyhogy illúzió azt hinni, ez nem valóság ma már. Örüljön neki, akit ez elkerült, de sajnos ez a ritkább.

Összefoglalva az a véleményem, nem az a baj, gondolnak-e rá vagy sem, s aki nem, az miért nem? Az itt a helyes kérdés, miért kéne gondoljanak erre ebből az aspektusból egyáltalán?

Nem hiszem, hogy szeretnék olyan helyen dolgozni, ahol ez számít. Inkább haljak éhen.

Nagyapám lassan a 70 felé ballag és mindkét karján "üzenetek" vannak (amellett, hogy világszerte elismert a szakmájában). Hogyha nem hagyja el valaki magát, akkor borzasztóan jól tud kinézni még öregebbeken is a tetoválás.

Az én tetoválásaim mind üzenettep bírnak, főként a jövgbeli önmagam számára. Ez fontosabb, mint bárki más véleménye.