Miert van helytelenul irva a karoramon a romai 4-es szam?

[link]

(a táblázatban a válasz)

Nem kamu, pff... Te tudsz valamit a világról?...

Mindkettő helyes.

[link]

Órákon tényleg szokott lenni. Nagymamámnál pár hónapja szúrtuk ki, addig nem vette észre, pedig majd 40 éve ugyanott lóg az óra. XD

A miértet nem tudom, azóta megfigyeltem már több órán én is. :D Biztos valami titkos órás-klub dolog lehet XD

A római számok ma ismert szabályai szerint is helyes a „IV”, és a „IIII” is, a 4 jelölésére.

Ha az óralapon szereplő 12 számértéket nézzük, azok 3-féle jelből állítódnak össze: I (1), V (5), és X (10).

A másik 9 számértéket ezek matematikai különbségeiből, illetve összegeiből állítjuk elő.

A műveleti jelek nincsenek megadva, az elhelyezkedés szabályai jelölik ki a műveletet.

* Ha az „I” másik jegy előtt szerepel, akkor abból ki kell vonni. De, másik jegy előtt legfeljebb 1 db „I” szerepelhet.

Az ’I” és „V” között 3 szám hiányzik, az „V” és „X” között pedig 4 darab.

Ezzel a lehetőséggel csak 1 szám alakítható ki „I” és „V” között, a „IV” (5-1). Hiányzik még 2.

„V” és „X” között is csak 1 szám alakítható ki így, a „IX” (10-1). Itt még 3 hiányzik.

** Nos, ha 3-at is kell pótolni, adódik a másik szabály: ha az „I” másik szám után szerepel, akkor ahhoz hozzá kell adni. De, ahhoz, hogy a 3-ból hiányzó további kettőt is pótolhassuk, akár további 2-szer is szerepelhet az „I”, azaz, összesen akár 3-szor is.

Ha az „alapszám” („I”, „V”, „X”) után

- 1-szer szerepel, úgy lesz a „II” (2=1+1), a „VI” (6=5+1), és a „XI” (11=10+1).

- 2-szer szerepel, úgy lesz a „III” (3=1+1+1), a „VII” (7=5+1+1), és a „XII” (12=10+1+1).

- 3-szor szerepel, úgy lesz a „IIII” (4=1+1+1+1), a „VIII” (8=5+1+1+1), és a „XIII” (13=10+1+1+1).

Tehát, a 4, kétféle szabály szerint is keletkezik (1-hez 3-szor 1-et adunk, illetve, 5-ből 1-et kivonunk); ennek az átfedésnek az a már leírt adottság az oka, hogy az „I” és „V” jel között csak 3 szám hiányzik, míg az „V” és „X” között 4. Ez utóbbi áthidalására is kellett szabályt képezni, ami miatt, az előbbiben, átfedés lett.

Tehát, ma már többnyire nem használt a „IIII” forma, de szabályosan képzett, a ma alkalmazott szabályok szerint is.

Érdekes dilema látszik a régi, római számokkal megírt órák számlapján. Ezen óráknál a 4-es számot van amelyiknél négy darab I- vel, másoknál pedig IV -vel jelölik. Vannak akik hibás számírásnak, mások a régebbi, additív írással magyarázzák, megint mások esztétikára, valamilyen szimetriára hivatkoznak. Az additív hivatkozás azért hibás, mert akkor a kilencesnek is annak ( additívnak) kéne lennie.

Nos, amikor elkezdték figyelni az idő múlását, több lényeges, jól megfigyelhető természeti jelenséget és emberi szokásformát vettek figyelembe. A legfőbb kiinduló pont a Nap legmagasabb állása volt, ez a nap fele, a dél. Németül Mittag, ami napközép -et jelent. A másik felet a magyar szó is pontosan fejezi ki: éjfél – az éjszaka fele. Németül ugyanezt jelenti Mitternacht – éjszaka közepe.

Az emberi élet, viselkedés, tevékenység szempontjából a napot hat jól elkülönülő, minden nyelven hasonlóan kifejezett részre lehet osztani: hajnal, reggel, délelőtt, - majd délután, este, éjszaka. Mivel a dél és az éjfél már kétfelé osztotta a napot, így kétszer három részre osztódik a nap. Az óra számlap félnapot jelez, ezért három részre osztódik amit a betűszámok jól mutatnak. Az „I” a hajnal és a délután: I; II; III; IIII; a „V” a reggel és az este: V; VI; VII; VIII; az „X” a délelőtt és az éjszaka: IX; X; XI; XII;. Nos ez a magyarázata annak, hogy a 4-es négy „I”-vel és nem „IV”-vel van írva. Az pedig, hogy 12 részre lett osztva a fél nap, az akkori népek praktikus gondolkozását mutatja, mert az egyharmadokat négyfelé osztva elfogadható hosszúságú időegységet kaptak, ami se túl hosszú se túl rövid. Az ókorban, középkorban de jelen korunkban is a leginkább használt osztás a felezés és a negyedelés.