Hány évesen kezdtetek el érdeklődni a sminkek iránt?

Már óvodásként is az erős, extrém sminkek rajongója voltam. Az egyik óvónénim pont így festette magát, és már akkor is megjegyeztem, hogy “milyen szép fekete a szeme” 😂👍🏼. 10 évesen karácsonyra egy Avonos palettát, amiben szemfestékek és szájfények voltak. Elég gagyi volt, és természetesen a tudásom se volt sehol. Kizárólag itthoni bolondozásra, játékra használtam. Akkortájt láttam először goth, egyéb alternatív szubkultúrába tartozó embereket. Nekem pont az ellenkező oldal fordult meg a fejemben már gyerekként is, mint a legtöbb embernek: miért nem festi így senki a szemét, amikor hihetetlen jól néz ki? Anyám pedig fogta a fejét.

Ehhez képest 13-16 éves korom között elég szolid lányka voltam, - főleg szülői nyomás miatt. Amikor az osztálytársnőim nagy része már tolta a szájfényt, a tust, a bronzosítót, és még mindig csak a barna szemceruzánál tartottam.

17 évesen ugrott meg látványosan az eszközparkom, és ekkor már nagyban kísérleteztem.

19 éves korom óta viselek látványosabb, extrém sminket, és nagyon jól érzem magam így. Vicces, hogy most 100%-ban egyezik a megjelenésem azzal a képpel, amiért már 10 évesen is oda voltam.

13 évesen, persze kislányként voltak gyerek sminkjeim ilyen szájra valo szajfeny, szemhejpuderek, néha jatekbol kisminkeltem magam, de nem erdekelt a kulsom kicsinek.

13 évesen kezdett el érdekelni, de csak neha festettem ki magam.

14 évesen már napi szinten, de csak szolidan, 15,16 evesen mar mindent hasznaltam.

16-17 lehettem, de igazábol csak spirál és szemhélytus, meg egy kis púder volt. (Igen, csak púder, mert nem tudtam, hogy az az alapozóra megy)

Aztán olyan 18 körül kezdtem alapozó, szemhélytus, szemöldök, ruzs stb.

Azóta kb mindennapos a smink, ha megyek valahová, akkor mindig ki vagyok kenve.

Pedig alapból szép sima az arcbőröm, nem alapoznám. De az a sok fránya anyajegy. Renegeteg van, és undorom van tőle :(

Viszonylag hamar rá voltam kényszerítve, hogy elkezdjem és megtanuljam hogyan kell, mert sajnos 12 éves korom óta rettenetes volt a bőröm. Nem csak kis pattanásokról beszélünk, hanem rendes cisztás aknéról az egész arcomon. Hálistennek anyukám nagyon támogató volt, megtanított hogyan tudom elfedni őket, vett nekem minőségi termékeket, stb. Persze bőrgyógyászhoz is elcipelt és mindent meg is próbáltunk, mégis csak kb. mostanra kezd normalizálódni a bőröm, így majdnem 25 évesen.

Korrektort és púdert tehát 12 éves korom óta használok, aztán 13 évesen ehhez hozzajött az alapozó is illetve szempillaspirál, majd 14 évesen kezdtem szemceruzát is használni és kezdeni valamit a szemöldökömmel, mert sajnos természetesen nagyon kevés és világos, így muszáj rajzolnom, bár akkoriban csak egy színezett zselét használtam rá. 15 évesem kezdett el komolyabban foglalkoztatni a sminkelés, 16 éves korom óta sminkelek úgy, ahogy az a mai nap is kinéz, tehát primer, alapozó, korrektor, púder, pirosító, bronzosító, highlighter, szemöldökceruza/pomádé/zselé (mikor milyen kedvem van), szemhéjfesték, ha olyan kedvem van tus, szempillaspirál, rúzs.

Szeretem a smink nélküli arcomat is, nem azért kezdtem el, szimplán élvezem magát a folyamatot, szeretek különöző sminkekkel, színekkel, textúrákkal és technikákkal kísérletezni.

24/L