Miért ítélik el sokan a plasztikai műtéteket?

Én azt ítelem el amit írtál,mikor már túlzásokba esnek meg hisztiből variálják át magukat..

De..amiért nagyon jónak tartom az iparág fejlettségét az az,hogy pl.aki balesetben eltorzul,magy betegség miatt kell pótolni ezt-azt,azt nagyon szépen megcsinálják. És azért az nem mindegy,milyen arccal él tovább egy olyan ember,pl.akinek.sz..rá égett az arca. Szerintem ezért senki nem nézi le a másikat.

Egyetértek az előttem szólóakkal.

Ha valaki baleseti sérüléseit szeretné eltüntetni, az teljesen oké, azt megértem.

De ha valaki csak azért plasztikáztatja pl. a mellét, mert nagyobbat szeretne, azt én nevetségesnek tartom. Az ilyen embereknek inkább pszichológus kell, nem plasztikai sebész.

A plasztika mű dolog, az már nem te vagy. Attól, hogy valaki ezzel kompenzál még nem lesz tőle jobb ember, sőt, ezzel inkább csak ront a helyzeten. Az önelfogadás nem ott kezdődik, hogy akkor megműtetem magam, hátha utána tetszeni fogok magamnak. Sajnos nagyon sok csaj beleesik abba a hibába, hogy azt hiszi, hogy szebb nő lesz, ha egy ilyen beavatkozást elvégeznek rajta. Ezt a naivitást a szépségipar ki is használja.

De ha valakit ez tesz boldoggá, ám legyen, mindenki úgy éli az életét, ahogy akarja.

Ez komplex kérdés, de szerintem a fő okok:

1. Mo-n még relatíve új dolognak számít, ezért az idősebb korosztály elítéli, mint bármilyen újdonságot, mert mindig is ez volt a közfelfogás, ami csak lassan változik. Pl. tetovált csak börtöntöltelék lehet, aki plasztikáztat, az k.va vagy ha férfi, akkor b*zi.

2. Sokakban egyfajta irigység és ezzel párusoló ítélkezés van. Ahogy a sörhasú apuka mondja a profi testépítőre, hogy "könnyen jött, felfújt izom", úgy az átlagos lány is mondja, hogy "felszínes, lusta pitsa, két gumilabdát magára rakatott, emiatt biztos eltartja valami balek".

3. Önigazolás. Például valakit zavar, hogy kicsi a melle stb., lenne pénze is megcsináltatni, de fél a műtéttől vagy attól, hogy mit fognak gondolni az ismerősei róla, ezért nem vág bele. Emiatt ha valamiért szidhatja azokat, akik mégis bevállalták vagy kárörvendhet azokon, akiknek elrontották, akkor a saját "gyávaságát" nem gyengeségnek, hanem helyes döntésnek éli meg, így kap önigazolást.

Nem értem, hogy aki balesetben torzult el, az miért plasztikáztathat és aki csúnyának született, miért nem? Ugyanúgy elfogadhatná a balesetes is, hogy mostantól csúnya. Sõt, örüljön, hogy neki volt pár jó éve, ellenben azzal, aki egész életében csúf volt.

Egyébként én sokat járok plasztikáztatni és a legtöbb páciens, akit látok ki-be jönni a rendelõkbõl, teljesen átlagos kinézetû. Ha az utcán jönnének szembe, nem mondanád meg, hogy volt ilyen mûtétük.

Magyarországon fõleg nem könnyû olyan orvost találni, aki vállal extremitásokat, a legtöbbjük elég konzervatív.

szerintem az is benne van, hogy a magyar lakosság többségének nincsen arra pénze, hogy mondjuk egy milkát kiadjon kettő mellért.

én nem úgy ítélem el, hogy aki plasztikáztat az milyen gáz. csak én azzal nem értek teljesen egyet, hogy teljesen egészséges emberek veszélyes műtéteknek teszik ki magukat. és mondjuk az implantátumok nem biztos, hogy jó hatással van az egészségre (meg mondjuk 10-20 évente ki is kell cserélni, ami plusz egy műtét). de mondjuk ha valakinek nagy kampós orra van és azt kikalapálják, vagy mondjuk néha kicsit botoxoltat, vagy feltölti a ráncait, az oké, de mondjuk ezek nem is olyan óriási beavatkozások.

de mivel ezek mind magánrendelésbe mennek, én azt mondom, hogy mindenki azt csinál amit akar. de én egy altatásos műtétbe tuti nem mennék bele, hogy 10%kal szebb legyek. másrészt, én még csak egyetemista vagyok, de remélem hogy mondjuk olyan 50 éves korom környékére (amikor mondjuk már "kellene" egy ráncfelvarrás) a társadalomhoz hozzátett értékem nem csak az lesz, hogy hogyan nézek ki