Mi a véleményetek a Punk-os kinézetű emberekről? Nektek tetszik? (Szakadt- nadrág, vékony harisnya, hegyesen felállított haj, színes haj, és durva smink) láttátok már hasonló kinézetű embert? Ha igen, bejött?

Egy ideig ilyen társaságban voltam (én nem vagyok punk).

Tisztelem és becsülöm őket, hogy bevállalják + akiket én ismerek, azok okos, művelt emberek, de nekem nem jön be ez a stílus. Se magamon, se a páromon nem tudnám elképzelni.

Nekem nagyon tetszik, csakúgy, mint a gót és a rocker stílus is. :) Ugyan a felállított mohawk hajat és a szakadt cuccokat magamon nem tudnám elképzelni, - máson ettől függetlenül bejön - de az acélbetétes bakancs, a szegecses kiegészítők, a "durva smink", az oldallánc, a bandás póló meg a bőrdzseki és a piercingek nálam is elmaradhatatlan kellékek.

Az életfilozófiájukat is nagyon érdekesnek találom annak ellenére, hogy a magam részéről inkább célorientált / versengő típus vagyok, valamint annak ellenére, hogy számomra a valódi anarchia gondolata kissé túlságosan elrugaszkodottan idealista. :D Az embereknek nem olyan egyszerűen a természete, hogy egy tökéletesen harmonikus társadalomban éljen, ahol mindenki egyenlő, senki se keresi a balhét, csak összedolgozva végzi a maga dolgát,pusztán a közösségért és az előrelépésért, mindenféle felső hatalmi szervezet közbenjárása nélkül. Szép lenne persze... de a megvalósulásához közel se elég intelligens a lakosság.

A kérdés második felére válaszolva; filmben többször láttam, a valóságban egyszer. Akkor pedig nem tudtam magát az embert túlságosan megfigyelni, mert ment körülötte a felzúdulás, amiért szerencsétlen srác volt olyan elfajzottan bunkó, hogy kinyitotta a pláza ajtaját egy kifelé tartó, nagy bevásárlásból felpakolt néninek... -.- Olyan hisztit lecsapott a kedves hölgy, mintha legalábbis szétszórta volna a szatyrai tartalmát, aztán jól meg is rugdosta volna ráadásként.

Ha konformista, szervilis, fogyasztói magatartás tanúsít a hétköznapokban, de punknak öltözik, na az nagyon visszatetsző:D De ha legalább részben megjelenik a felfogásában az életérzés, az ideológia akkor teljesen rendben van. A punk lányok „„romlott”” kinézete például nagyon is bejön.

És igen, természetesen találkoztam, beszélgettem már punkokkal. Ahogy minden csoportban, közösségben, itt sem kollektívan mértem a dolgot:D Nyilván valamelyik illető külseje tetszett, valamelyiké pedig nem.

Én így öltözöm, ilyen zenéket hallgatok, bár ha úgy beszélgetsz velem, hogy nem látsz engem, meg nem mondanád rólam. Kicsit ki is lógok a társaságomból, egész egyszerűen azért, mert én másképp lázadok, mint ők.

Amúgy 7 éves voltam, mikor először találkoztam egy punk fiúval, ült kint egy pékség előtt, s bár csodálkoztam, hogy így áll a haja, így néz ki (elmaradott faluban élek, itt nem sok érdekes arcot látni), tetszett a látvány.