Olyan állásinterjúra ami iskolába zajlik milyen outfitet vennétek fel?

13. Ez annyira múltszázadi gondolkodás. Az öltözködés egyáltalán nem reprezentatív a személyisègre. A sorozatgyilkosok és bűnözők is sokszor elegánsan felöltözött jól szituált emberek akikről kinézet szerint senki nem mondaná meg a valódi énüket, nekem is pl. van / volt rengeteg gót stílusú ismerősöm akik állandóan szaggatott ruhakban, gót sminkkel, pentagrammal és stb. vel jártak iskolába és a tanárok ezért rendszeresen bántották is őket, hogy gusztustalanul néznek ki meg stb. (aztán mikor már hetek után is az volt óra előtt az első szava, hogy XY te mar megint undorítóan festesz meg is elégelte osztálytársam én vissza is szólt, hogy ő szerinte meg a tanár közönséges és gusztustalan. Jól is tette, és érdekes módon nem is merte a tanár ezügyben az igazgatóhoz fordítani a társam mivel ő pedig egy tündéri hölgy volt és a tanár tudta jól, hogy azért mert hetekig gusztustalan jelzőkkel illetett egy diákot őt azért ki is rúgták volna.) miközben meg a legjobb és legértelmesebb tanulók közé tartoztak akik sohasem bántottak senkit és semmit, és a versenyeken is állandóan dobogós helyeken végeztek.

Rám pl. meg egy hasonlóan múltszázasi gondolkodású tanár majdnem rámhívta általánosban a gyermekvédelmiseket mert, hogy én koponyás pólókban is jártam iskolában és nekem ezért a tanár szerint biztosan öngyilkos gondolataim vannak és bántanak otthon (nos hát egyiksem talált).

Az pedig, hogy a tiszteletet megkéne adni egy intézménynek vagy a kollégáknak az attól függ megérdemelték-e. A tiszteletet nem követelni és kérni kell hanem megérdemelni, ugyanis a kikövetelt tisztelet sohasem lesz valódi tisztelet.

Szerencsére már nekem a középsulis tanáraim között alig akadt 1-2 ilyen múltszázadi gondolkodású tanár és nekünk abban a suliban kölcsönösen ment a tisztelet és az, hogy hagyjuk a gyerekeket önmaguk lenni.

Aki ezt olvassa majd mint a kérdező is majd és mások akik tanárok vagy annak készülnek én azt tanácsolom, hogy hagyják a gyermekeket önmaguk lenni, hagyják őket kiélni magukat és ne a főnökeik és felettük állóikként nézzenek magukra hanem egyenrangú emberként akiknek a feladata egy olyan légkört megteremteni ahol a gyermek otthon érezheti magát hamár lassan többet is ülnek iskolában mint otthon, és ez az idő minél kevésbé legyen a diáknak teher és stressz.

19 mint mondtam a tiszteletet nem kérni és követelni kell, hanem megérdemelni. Ha nem úgy kezdte volna a tanár, hogy kislányom undorítóan nézel ki meg stb. hanem tisztelettudóan megkéri, hogy vegyen visszább akkor már más lett volna a helyzet. Az idő pedig a te iskolaköpenyes időszakod óta változott. Mostmár az önkifejezést szorgalmazza minden haladó ember.

Az meg, hogy nekem automatikusan hálásnak kell lennem egy tanárnak mert felkészít, értelmetlennek látom, ő ezt a munkát és hivatást választotta akkor pedid azzal is foglalkozzon nem pedig, azzal a gyerek hogyan érzem jól magam, ha pedig úgy érzem sikerült tőle mindent megtanulnom az élethez akkor köszönetet mondok neki a ballagás alkalmával. Ha pedig olyan végletekben vájkálunk, hogy ha akar a gyerek / tanár ruhanélkül menjen iskolába az is azt bizonyítja, hogy már te sem tudsz ésszerű választ adni miért ne lehessen önmaga, ugyanis a közszemérem zavarást már a törvény is tiltja.

Tudományos kutatások, is bizonyították, hogy azok a gyerekek akiket fiatal korukban kevésbé tartanak szoros pórázon és hagyják, hogy kifejezhessék az akkori önmagukat sokkal kiegyensúlyozottabb felnőtté válnak. Ha ez nyugaton és a fejlettebb országokban már működik itt is ugyanúgy működne.