Linkeltem a leírásban egy nadrágot. Mit gondoltok róla?

[link]

29 éves férfi vagyok. Van egy ilyen nadrágom kék színben, szeretnék többet, szintén kékben. Érdekel hogy milyen benyomást kelt bennetek. Csak szerintem néz ki úgy mint egy pizsama? Szomszéd csöngetett, kimentem és kérdezte is hogy "most keltem?". Érdekel hogy szerintetek mennyire vállalható a lakásban, lakás körül ez a nadrág. Alább hosszan (talán túlságosan is hosszan) részletezem hogy miért ezt választanám.

Régen csak farmerben, vagy hasonló utcai nadrágokban jártam. Kb. 20 éves koromtól volt pár komoly egészségügyi problémám, csak home officeban tudtam dolgozni. Sokat voltam tréning naciban, megszoktam. Azóta melegebb lakásba költöztem, a régi tréning nacik túl melegek.

Most dolgozni utcai naddrágban járok. Itthon viszont nagyon kényes vagyok (a nadrág jó hosszú legyen mert a lábaim is hosszúk (bokáig érjen ülve is), derékban szűk legyen, ne legyen túl meleg de ne is legyen rövidnadrág, ne legyen túl kötött). Kényszeres is vagyok, rengeteget számít a kényelem. Ha nincs meg, nem tudok koncentrálni semmire.

Vettem egy csomó tréning nacit. Próbáltam olyanokat válogatni amik nem ordenáré proli módon néznek ki. Hegyekben áll az occó tréning naci nálam :-D. Némelyik túl rövid, némelyik túl meleg (majd lehet elosztogatom őket).

Az a baj a tréning nacikkal hogy a legvényonyabb is túl meleg, a rövidnaci meg nem elég meleg. Egy részük nem is elég hosszú.

A lényeg hogy ez a nadrág brutál kényelmes. Egy db van. Eddig nagyon gáznak gondoltam, csak pizsinek használtam. A napokban hordtam és rohadt jó. Most hogy a szennyesben van kb. váltogatom a rövid és hosszú tréning nacikat. Pedig direkt jó vékonyakat vettem.

Rendeltem mégegyet. Most jóval drágább mint annó.

Fura érzés ebben kimenni a postáért, levinni a szemetet, ajtót nyitni ha ismerős szomszéd vagy futár jön.

Régen adtam a megjelenésemre. Élveztem ha kulturált ruhám van (akkor még csóró voltam, szóval ritkán tudtam egyetlen jobban kinéző kínai nadrágot venni).

Valamiért extrém kényes lettem az elmúlt 10 évben, most már a kényelem számít. Kicsit szomorú, mert a ruháim személyiségemet nem tükrözik csak a kényszességemet.