Modell akar lenni a lányom, de nem elég szép. Mit tegyek?

Most első körben az jutott eszembe, hogy szulinapra pl esetleg fizesd be egy fotózásra. Ott érzi majd, milyen , ha mások fotózzák . Egyébként furcsa érzés tud lenni :))

Igazából szerintem a tini lányok 80%-a vágyik erre, egy idő után szimplán fel kell fogni, hogy nem a mi asztalunk :)

Szerintem próbáld meg esetleg egy két ügynökségnek eljuttatni, hátha, de nagyon nehéz bekerülni :) tehát látja, megprobaltad, támogatod .

Valószínű felfogja majd, mint mi annyian ;)

Én kb 20 évesen mentem be egy plázába, akkor állítottak meg, hogy nagyon tetszik nekik az arcom , stb . Majd közöltem a korom . Túl idős voltam :D hat jó :D

Az, hogy az arca milyen, az részlet kérdés, ha fotogén. A legfontosabb, hogy a magassága, alkata meglegyen, ha nincs 175cm esélye sincs.

Ide pld. tudtok küldeni képet, egy próbát megér.

[link]

A legtöbb tini modell, énekes vagy színész akar lenni. Majd kinövi. :)

Megbántani nem kell, de azért azt lehet (és kell is) benne tudatosítani, hogy ettől függetlenül csak tanuljon és haladjon előre az életben, mert ennek az álomnak igen kicsi realitása van.

Egyet értek az előzővel. Ha tudsz picit beszélgess vele (tudom, nehéz egy tinivel, aki elfogult és legszívesebben vakon futna bele a világba) de ha tudod készítsd fel hogy lehet bukó lesz. A legfontosabb hogy érezze hogy te ettől függetlenül támogatod, ha tesz az álmaiért, de ennek a folyamatnak az alapos tervezés is része, bele érte a lehetőségek felmérését, amihez elengedhetetlen hogy nyitott legyen.

Kikérheted esetleg egy szakmabeli véleményét is hogy mit gondol róla, esetleg milyen ügynökségnél érdemes próbálkozni.

Én valószínűleg beszélgetnék arról hogy mi vonzza a szakmában, és megpróbálnék olyan területet keresni amiben azok szintén megvannak. Ha szerencséd van, beleszeret valamelyik ágba még az első kudarc előtt.

Ha minden kötél szakad pályaorientációs napok, pályaválasztási tanácsadás stb… impulzív tiniként simán lehet hogy más területen köt ki az életnek :)

Sziasztok! Nekem az a véleményem, hogyha valami nem megy, nem kell erőltetni. Egy szülőnek nem az a dolga, hogy azt mondja, amit a gyereke hallani akar. Fő az őszinteség, ami ugye néha tud fájni.

Én tudok konkrét esetet mondani egy zenész lányról. Csórit a mai napig sajnálom, de a szülei végig istápolták fuvolán, ellenben már a tanárai is mondták, hogy ezt ne erőltesse, mert nem úgy megy, ahogy kell. A csaj nem adta fel, és a szülei sem. Végül a csaj elvégezte a zeneiskolát, természetesen nem kiváló minősítéssel, és a hangszert nem tudta megfelelően kezelni, ennek ellenére így tanít most zenét gyerekeknek. Most abba gondoljatok bele, ha valamit rosszul csináltok, igyekeztek fejlődni benne, de ha nem megy, akkor abban nem lehet fejlődni. Így pedig a gyerekeknek sem megfelelő tudományt ad át. Az ideális eset az lenne, hogy adott a tudomány, melyet megfelelően kitanultál és tovább adod. De ha valamit nem tanultál ki, és tovább adod, előfordulhat, hogy az a "tudomány" még rosszabb lesz. És itt kell beszállni a szülőnek és szépen közölni a gyerekével, hogy ne haragudj szivem, mindig is a szemem fénye vagy és voltál, de úgy gondolom ez a szint nem a Te szinted és nem tudom támogatni.

Magyarul nem találtam meg a videót, de angolul igen, javaslom:

[link]