Duci fiatal hölgyek, akik elégedettek vagytok az alakotokkal: hogyan lehet ide eljutni?

Ha valaki formába akarja hozni magát az egészsége érdekében, akkor hadd tegye. Ne akard lebeszélni róla, csak mert neked tetszik a háj. Az ő teste, az ő döntése. Neki amúgyis jobb lesz.

Amúgy én elég sok duci és elégedett (vagy szimplán lusta) emberkét ismerek, szóval szerintem nem lesz néhéz találnod.

Félreértés ne essék, semmi bajom a ducisággal, vagy a lustasággal, én is lusta vagyok. :)

Saját magam, és mindig is tetszettem magamnak, és másoknak is :)

Le nem tudom magamról vakarni a hapsikat, pedig nem kevésről beszélünk, kb. 90 kg, 160 cm.

Aranyos, hogy így állsz hozzá :)

Nekem az segített, hogy elgondolkodtam, miért is vagyok igazán önbizalomhiányos, és miért nem szeretem magam. Naná, hogy gyerekkori dolog, viszont 20-on felül már gáznak érzem, hogy erre hivatkozok. Belém az lett nevelve, hogy nem az a normális, ha odafigyelek magamra, hanem az, ha rejtegetem magam, és tök mindegy mi van rajtam. Ergo csinosság=felszínesség. Néha még ma is bűntudatom van, ha sokáig állok a tükör előtt és ezért sem szeretek fotózkodni. Úgy kezdett el javulni a dolog, hogy ezt így elhatároztam, hogy többé nem a szüleim véleménye alkotja meg az én identitásom, hanem úgy nézek ki, ahogy én akarok. Nem fogytam szerintem egy dekát sem, egy betegségem mellett nehéz is lenne, és mivel nagyon szeretek enni, valszeg nem is fogok, de sokkal egészségesebben eszem, és jobban érzem magam a bőrömben. Olyan ruhákat veszek fel, amikben igazán jól érzem magam. Tehát szakítok magamra időt és nem szégyenlem magam, mert jól akarok kinézni. És itt jön be az, hogy ki/mi segített. Senki. Senki nem tudott. Hiába mondta a legjobb barátnőm, hogy aranyos vagyok, jó a kisugárzásom, who cares. Hiába mondta a volt párom, hogy szép vagy, babám, who cares. Magamnak kellett volna csak megfelelnem és akkor nem tudtam. Szerintem a legtöbb lánynak ilyen belső problémái vannak, amelyen egy külső tényező, jelen esetben te, nem sokat segíthetsz, de ha már közel kerültök igazán egymáshoz, akkor nyilván érezni fogja, hogy te úgy szereted, ahogy van. Viszont az lenne a legfontosabb, ha ő maga szeretné önmagát, úgy ahogy van.

Ismerkedéskor annyit tehetsz, hogy ugyanúgy állsz hozzá, mint egy átlagos alkatú lányhoz. Szóval semmi utalgatás, hogy te duciként is szép vagy, hanem ugyanúgy elejtesz egy-két bókot bármire, ami tetszik rajta. Például nekem tökre jól esik, ha a hajamat dicsérik, mert önálló életet él, és egy bad hair day-en semmi sem segít rajta.

Volt egy srác (egy barátnőmnek ezer ilyen sztorija van sajnos, mert ő nagyon túlsúlyos és a csomó fétises csicska találja be interneten), akivel neten ismerkedtem, és tökre fellelkesült, mikor írtam neki, hogy hát ja, rajtam van mit fogni, és ez nagyon rosszul esett, mert nem azt akartam, hogy őt meg ez fogja meg velem kapcsolatban, hogy az általa keresett kategóriába belepasszoljak, hanem úgy, ahogy vagyok, az egész csomag. Ilyet hamar leépítettem, ha ezt éreztem valakinek, de ennek is idő kellett, mire kialakult bennem. Szóval te is az egész csajt akard :'D (hülyén hangzik, de szerintem érthető)

Remélem, még pár hozzám hasonló helyzetben lévő lány megtalálja ezt a választ :)