Akik szépek boldogabbak?

Nem feltétlenül.

Nem. 1 legjobb barátnőm nagyon szép, de tényleg:szabályos arc, telt ajkak, szép kék szem, dús fenékig érő hosszú barna haj, hosszú lábak, darázsderék. Mindenki odáig van érte, hogy úristen milyen gyönyörű 22 éves de eddig kb már vagy 30 pasin túl van, és az összes meg tesz érte mindent(pénzelik) csak hogy megtarthassák. Boldog, mert népszerű a férfiak körében. De a szépség múlandó. Mi lesz vele ha már nem lesz szép? Egyik fiú sem a személyiségéért szereti, hanem mert villogni tudnak vele. Soha nem lesz olyan kapcsolata ami tartós lehet és esetleg egy életen át szól. Ha pedig elmúlik a szépsége, már nem lesz boldog.

Én szép vagyok és boldog. És sokat hozzátesz a boldogságomhoz, hogy a férjem nem elfogad, hanem pont olyannnak szeret amilyen vagyok. Vagy hogy sosem "kell" szemlesütve bújkálnom, mert még a rossz napjaimon is vállalhatóan nézek ki. Nem a külsőm az egyetlen jó tulajdonságom, de nagyon örülök neki, hogy ilyen géneket örököltem. Sokszor szembesültem azzal, milyen megkeseredettek azok, akik előnytelenebbül néznek ki, akik meg sem próbálnak megismerni, előre eldöntik, hogy én majd jól lenézem őket... és őszintén örülök, hogy az én jellememet ilyen kihívás nem teszi próbára. Tudom az őszinteség és a magabiztosság nem divat, jól le fogtok pontozni, talán belémkötni... de vállalom, ez vagyok és így érzek.