Hogyan lehet önmagunkról előnyös fotót (arcképet) készíteni?

A tükörrel több gond is lehet.

Az egyik például, hogy az életrajzhoz csatolt képeket legtöbbször szem-orr magasságából a legelőnyösebb készíteni, és ez ugye tükörből kivitelezhetetlen, mert a kamera fog látszani a fejed helyén.

A másik a fény problémája. Normális fotózás esetén az alany van megvilágítva, a fényképezőgép pedig nincsen. Ha a tükör körül fényforrás van (pl. fürdőszoba), akkor az belesüt a lencsébe, ettől reflexió keletkezik. Ha pedig nincsen fényforrás a tükör körül, akkor Te leszel rosszul megvilágítva.

Pont a szemmagasság tartása miatt jó lenne egy segítség. A szobai világítás kevés általában.

Szabadban jobb lenne, egyszínű háttér miatt például egy házfal jó. Ne háttal a napnak. Szerintem 1 méterre a faltól. Tükörben olyan képet nem nagyon láttam még, amibe nem csillan bele a vaku. Gondolj valami szépre,az elég. Valami igazolványfotó féle lenne a cél, csak picit szebb, színesebb, vidámabb.

Először válaszolok a kérdéseidre, majd kiegészítem.

1. Tükörben ne, mint azt már fentebb írtam, tehát inkább időzítő, ha már választani kell.

2. A fal annyira legyen távol tőled, hogy ne látszódjon rajta az árnyékod. Tovább lényeges, hogy egységes legyen, ne jelenjen meg rajta képkeret, poszter, polc, csempe, minta, semmi. Ha ez nem kivitelezhető, akkor egy egyszínű vásznat (lepedőt) kell kifeszíteni mögötted.

3. Fotózásnál általában két típusú fénnyel számolunk: direkt és szórt fény. A direkt fény az, amelyik éles szélű árnyékokat okoz (pl. nap). Ilyen fényt akkor szokás használni, ha konkrét célod van az árnyékokkal, azaz az elkészítendő képen a kompozíció részét képezik. Szórt fényről akkor beszélünk, amikor nincsenek éles szélű árnyékok (pl. felhős időben). Stúdiókban ilyen jellegű képeknél mindig szórt fényt alkalmaznak, ezt vagy több fényforrás segítségével oldják meg (megvilágítják az árnyékokat, hogy ne látszódjanak), vagy derítőernyőket tesznek a lámpa elé (pl. nagy fehér vászon), ami szétszórja a fényt. Esetleg kombinálják ezeket. Vannak esetek, amikor lentről is szükséges egy kis megvilágítás, ha a fotós úgy ítéli meg, hogy túl erős árnyék képződik az áll és a szemöldökcsont alatt.

4. A mosolygás fakultatív. A lényeg, hogy minél inkább korrekt, megbízhatóbb ember benyomását keltsed, és ez arconként változik. Ha nem mosolyogsz, akkor a szájad mindenképpen csukva legyen, ha mosolyogsz, akkor meg megint változó.

5. Én például nem szeretem, ha valaki nagyon pózol annak érdekében, hogy a lehető legelőnyösebb oldalát mutassa. Egy állásra való jelentkezésnél én fontosnak tartom, hogy az illető vállalja fel a gyengeségeit is. Nem modelleket keresünk, hanem korrekt embereket, nem az arcában szeretnék majd gyönyörködni, hanem a munkájában, a becsületességében, és abban, hogy számíthatok/alapozhatok rá.

Ha mindenképpen tanácsot kell adnom a kép elkészítéséhez, azt javaslom, hogy ugorj be egy fotós műhelybe, ahol 5 perc alatt elkészítik úgy, ahogy azt kell, kb. egy fél csomag cigi áráért.

Nézd, én többször voltam olyan helyzetben, hogy nekem kellett lebonyolítanom, amikor új munkatársakat kerestünk a cégnél. Felelős döntést kellett hoznom az életrajzok alapján, és a fénykép csak a hab volt a tortán, ugyanis a jelentkező munkája iránti igényességét a leírt részről nagyobb biztonsággal meg lehet állapítani. Persze, ezt munkája is válogatja, egy szálloda recepcióján vagy egy pincér esetében azért fontos, hogy ne ijedjenek meg tőle az emberek.:)

A fényképnek nálam akkor volt jelentősége, ha tükrözött valamit a jelentkező igényességéről. Vagyis: ha valaki otthon szerencsétlenkedett a mobiltelefonjával, akkor abból azt lehet leszűrni, hogy nincsen tisztában a képességeivel és korlátaival. Amikor látom, hogy ő azt hiszi, profin megoldotta, közben a végeredmény rossz lett, és ezt még büszkén a kezembe is adja, akkor megszólal a vészjel, és okkal feltételezhetem, hogy a munkára is úgy jelentkezik, hogy azt gondolja, helyt tud állni, közben lövése sincs a valódi elvárásokról.

Ilyen megvilágításban az a szimpatikusabb, ha valaki tisztában van vele, hogy nem tud jó képet készíteni magáról, ezért elmegy egy fotóshoz, aki rendesen el tudja készíteni, mert azt szeretné, hogy jó kép legyen az életrajzán.

Értem, miről beszélsz, tényleg vannak ilyen elfásult szakmai kövületek.

Ez esetben azt javaslom, hogy keress egy olyan fotóst, aki rendezvényeket fotóz, különösen esküvőket, tehát aki terepen is dolgozik, nem csak műteremben, és mondd el neki pontosan azt, amit itt nekünk, azt is, hogy a korábbi fotósokkal mik a tapasztalataid. Ez lényeges, hogy értse meg, mik az elvárásaid. Arra is hívd fel a figyelmét, hogy ez egy "hirtelen jött kiadás", segítségre van szükséged, és lehetőleg ne egy komplett portfolió árát számolja fel 3-4 beállíásért.:) Én egy ilyen csapatnak dolgoztam korábban grafikusként, és higyj nekem, ők a legjobb fejek a szakmában.:)

Általában hétvégén vannak zsúfolva, hét elején és közben a fotózott anyagokkal vannak el, és tudnak Rád szánni egy kis időt. Mivel adott körülményekkel dolgoznak, ezért reflexszerűen mindig a legjobb, legelőnyösebb beállításokat keresik. Értenek is a fotózáshoz, pikk-pakk varázsolnak szórt fényeket akár egy tér közepén is, sosem elégszenek meg egy lövéssel, állandóan noszogatják a szerencsétlen alanyokat, hogy "próbáljuk meg itt is meg ott is".:) Mivel az a dolguk, hogy a lehető legszebben örökítsék meg a személyeket, ezért folyamatosan figyelnek arra, hogy ha egy beállítás/beállás nem előnyös, akkor nem fotózzák le, addig tökölnek körülötted, és addig tüsténkednek, amíg a legjobb szögből fogsz a legszebben mosolyogni. Munkájukhoz tartozik az is, hogy ha éppen görcsös vagy, akkor teletömik hülyeséggel a fejed, amíg fel nem oldódsz.:)

Mivel ők egész napos programokra vannak berendezkedve, egy gyors sorozatért szerintem nem fognak sokat kérni, sőt a jobbik fajtája még örül is majd a kissé különös felkérésnek, mert szakmai kihívásnak tekinti. Náluk alap lesz, hogy a legjobbakat válogatod majd ki, amikkel majd elrobogsz egy hagyományos fotóshoz, ahol helyben előhívják, és teheted is ki az életrajzodra.

És ha ezt a megoldást választod, írd meg a fejleményeket, mert kíváncsi vagyok, hogy állt hozzá a srác.:)

Illetve adok tippeket arra, hogy ha mégis otthon próbálnád meg. Ha lehet, kerüld a direkt fényeket, vagyis a hagyományos ízzót. Ha módodban áll megoldani, hogy több lámpával világítod meg magad, az jobb, esetlek tükrökkel is besegíthetsz, amik az arcodra verik vissza megfelelően a fényt.

Otthoni fotózásnál gond szokott lenni hogy a fény általában fentről jön, szóval erre figyelj, mert túl sok árnyék lesz az arcodon. Inkább próbálj távolabb állni a fényforrástól, és a fejed picit magasabbra emeld, a fény felé, de csak annyira, amíg még nem rendellenes. Ha szembe tudsz állni az ablakkal, az jónak bizonyulhat, különösen ha borús az idő, csak figyelj, hogy a háttér ne legyen árnyékfoltos.

Fentről jövő fény esetén még segíthet az is, ha a kezedben megtartasz egy nagy fehér sík dolgot, aminek matt a felülete. Ez lehet egy nagy méretű papír is, a lényeg, hogy elegendő fényt verjen vissza alulról az arcodra.

A fényképezőgépet állítsd úgy, hogy magától igazodjon a fényerősséghez (rekeszt és záridőt ő állítson), de te válaszd ki a fehéregyensúlyt (White Balance, Color Balance). Célszerű több felvételt készíteni különféle fehéregyensúly-beállítással, és látni fogod a különbséget.

A képminőséget állítsd a legjobbra. Felbontásból is jöhet a legnagyobb. Számítógépen úgy tudod átméretezni, hogy figyelembe veszed azt a méretet, amekkorában szeretnéd, hogy megjelenjen az önéletrajzodban, és milliméterenként számolsz 7-10 pixellel. Ha például 5×7 cm-es fotót akarsz kitenni, az 50×70 mm, így a képet elég, ha 500×700 pixelre vágod, biztos, hogy nem lesz homályos. De lényeges, hogy a számítógépen vágd le megfelelő méretre, mert ha a fotózásnál nem sikerült valami, ott még lehet korrigálni. Ugyanezért, amikor készíted a képet, minden irányban hagyj egy picit nagyobb teret magad körül, hogy ha nem teljesen középre álltál be, legyen honnan vágni, javítani.

A végső képet vágd úgy, hogy gondolatban a képet függőlegesen 3 részre osztod, és a felső kétharmadánál legyen a szemed. Keress rá Google képekben a "portré" kifejezésre, és látni fogod, miről beszélek.

A kép lementésekor a képfeldolgozó programok nagyrésze megkérdi, milyen tömörítésben kívánod elmenteni. Mindigy a legjobb minőséget válaszd, vagyis azt, amikor a képfájl mérete fizikailag a legnagyobb.

Huhh.. nagyjából ennyit tudtam összeszedni hirtelen, remélem segíthettem. Ha kérdésed van még, szívesen válaszolok, bár én inkább fotófeldolgozási vonalon dolgoztam, a konkrét fotózást csak hobbiként művelem.

Esetleg, ha minden kötél szakad, privátban egyeztetünk, és megnézhetem, tudok-e valamit javítani a fotóidon. Általában délelőttönként tudok erre időt szánni, szóval ha sürgős, akkor holnap reggeltől tudok foglalkozni vele.