Fiúk/Lányok. Melyik korszak jött be nektek eddig a legjobban?

Lány vagyok

A 80-as éveket imádom, volt igazi stílusa, ha lehetne orokre a 80-as években élnék...

Egy férfiba kell valami, hogy megfogjon benne, nálam nincsenek olyan "szabályok", hogy barna legyen a szeme bla bla bla... egyszeruen kell éreznem vele kapcsolatban valamit és az széppé teszi.. mondjuk legyen egy kicsit más, egy kicsit kulonc, nem szeretem az átlagos férfiakat, azokból túl sok van!

Amitol boldognak érzem magam? Hmm, nem is tudom... Talán az, hogy vannak céljaim és tudom, hogy meg fogom valósítani, most csak ezt az egy dolgot tudom mondani.

A temperamentumom spanyolos/mexikóias, mások is ezt mondják rólam, tehát eléggé érzelmes ember vagyok, néha sajnos, néha viszont jó.

imádom a 80-as évek diszkózenéjét, meg a mostani dance zenét is.

pasik: nem szeretem a délies külsejűeket, inkább a világosabb árnyalatokat. azt szeretem, ha világosbarna vagy szőke hajű a pasi, olyan németes. és szép legyen a járása, szép tartása legyen, udvarias is legyen ez a leglényegesebb. szelíd, inkább halk szavú legyen, és igazi úriember, tudjon viselkedni.

amitől jól érzem magam: barátok, pénz, pihenés.

nyugis vagyok, országot nem tudnék mondani.

Lány vagyok.

Én nem nagyon kívánkozom vissza a múltba,örülök,hogy most élek.

A nálam idősebb,érettebb,tapasztalt férfiak vonzanak.Fontos számomra az intelligencia (érzelmi is!),a műveltség és a humorérzék.A macsó típusú férfiakat nem kedvelem.Külsőleg pedig inkább a barnább bőr,sötétebb haj tetszik.

Ami leginkább boldoggá tesz,az a csokoládé,a szeretteimmel való együttlét és a tanulásban (időnként) elért sikerek.

Szeszélyes vagyok,általában nyugodt,de ha felidegesítenek,sajnos könnyen robbanok...Megjelenést tekintve az írekre hasonlítok,de a temperamentumom inkább délies.

Fiú vagyok és nekem az 1800-as évek jönnének be akkor nem volt ekkora rohanás és az emberek is jobban meg voltak egymás mellet.

Lányokban a főleg a belső értékeket nézzem kedves lehessen vele beszélgetni meg tudjon nevettetni hűsségesen legyen. A külső is fontos de az csak másodlagos. Én a hosszú távú kapcsolatok híve vagyok ha de sajnos ebben a világban már ritka az ilyen lány aki szintén így gondolkozik mint én vagy csak én nem találom őket. :D

3 dolog amitől boldog vagyok:

a barátaim társasága

a csend

és ha kirándulhatok

A temperamentumom: Tudom mit akarok nehéz el tántorítani attól amit már egyszer el határoztam. Ha kell meg védem magam ha úgy érzem nekem van igazam de bevallom ha tévedtem és ki javítom azt. Nem tudom magam senkihez hasonlítani szerintem belőlem nincs még egy ilyen. :D

A néhány évvel ezeltti időszak..akkor már volt modernizáció , de nem volt mindenki ennyire őrült..nem volt világválság stb..

Nekem a világosabb hajú és szemű férfiak jönnek be, ehez képest mégis csak az ellenkezője volt..

3 dolog:-nyugalom

-barátok

-szerelem

A temperamentumom leginkább magyaros.. egyébként kinézetre mindig mondják, hogy spanyolnak nézek ki..

F/28

Ha nem kell történelmi távlatokban gondolkozni, akkor a 90-es évek jön be leginkább, mint korszak. Akkor voltam tizenéves, az ország is a rendszerváltást követően reménykedett, bízott egy szabadabb és problémamentesebb világban. Volt remény. Manapság ennek már nyoma sincs. Másrészt nekünk sem kellett még gyerekként a világ dolgain rágódnunk, a szüleink mindent elvégeztek helyettünk. Mi iskolába jártunk, naphosszat fociztunk és csajoztunk.

A lányok terén nincsenek különleges elvárások. Legfontosabbak a belső értékek, ha az pozitívan kisugároz, megszépíti a külsőt is. Bár szerencsém van, mert egy kékszemű, szőke, hosszúhajú barátnőm van, ami korábban is mindig az álmom volt, valahol ott tudat alatt. De igazából nem ez a fontos, legyen művelt, intelligens, lehessen vele sok mindenről beszélgetni, legyen véleménye, legyen kitartó, szerető és szerethető...

Boldognak érzem magam:

- egészség,

- boldog párkapcsolat,

- átlagos, de stabil egzisztencia, előremenetel a karrierben.

Temperamentumom déli és északi vegyesen. Visszafogott, szentimentális alkat vagyok, de bizonyos területeken: pl. igazságérzetben, szakmában temperamentumos, déli típus.

Lány vagyok 20 éves.

Korszakban egy kicsit messzebb mennék a történelemben.

A reformkor utáni Budapesten éltem volna szívesen. Soha nem látott fejlődésen ment keresztül az ország, a nők már nem voltak annyira elnyomva, mint addig, gyönyörű ruhákban jártak és a forradalmak ideje volt! Én is egy kicsit ilyen forradalmi lélek vagyok és persze a kor irodalmi életéről nem is beszélve. Fantasztikus volt!

Férfiak közül azok jönnek be, akik férfiasak, nem a legutolsó divat szerint öltözködnek, FÉRFIASAN ápoltak, nem szoliznak, nem festik a hajukat, nem járnak rózsaszínben, nem hordanak ékszereket. Egyéniségre pedig legyen lovagias, kedves, nálam jobban értsen a mindennapi dolgokhoz, ( számítógép, elektromos eszközök, aktuálpolitika, számlák elintézése stb...) és az egyik legfontosabb, hogy legyen szorgalmas abban, ami fontos számára.

Rendkívül lobbanékony természetű vagyok, leginkább kolerikus, szerintem sajnos tipikus magyar vagyok, mert pesszimista, kesergő vagyok, de legszívesebben olasz temperamentummal rendelkeznék, mert ők tudják élvezni az életet, még akkor is, ha nem jön össze minden, úgy, ahogy tervezték.

Remélem tudtam segíteni, sok sikert a kutatásaidhoz!

3dolog ami boldoggá tesz

-sikerül egy nyugis, beszélgetős délutánt a szerelmemmel tölteni

-ha látom a kemény munkám gyümölcsét és sikert érek el vele

-ha veszek valami egészen apróságot, amire régóta vágytam

1. Nagyon bejön pl. a férjem. :P Alapvetően a külső számomra másodlagos, nekem inkább az számít, hogy az illető intelligens legyen, jó humorú, művelt és a világ dolgai iránt érdeklődő. Fontos még, hogy azonos legyen a világnézetünk.

2. Nem csak három dologtól érzem jól magam, illetve három dolognál több kell, hogy boldog legyek. De ha mindenképpen kell mondani valamit, akkor legyen a szeretet, a megértés, és a nyugalom.

3. Jó kérdés: leginkább egy finn és egy orosz keverékének tudnám magam elképzelni.

Érdekes lehet a kutatásod...

23 éves lány voltam.