Hogyan fogadjam el lassan 22 éves lányként, hogy ronda vagyok?
Figyelmeztetés: Ebben a post-ban öngyilkossági kísérletrôl és más hozzá kapcsolódó dologról illetve otthoni erôszakról is szó lesz. Ha neked ezek a témák túl felkavaróak akkor kérlek ne olvasd el ezt a szöveget!
Sziasztok, mint a címben említettem lassan 22 éves nô vagyok és remélem, hogy sikerül egy összefüggô szöveget megfogalmaznom. Ha az nem sikerülne, sajnálom. Bocsánat, ha van hiba a szövegben, de eléggé ki vagyok bukva ma.
PCOS-ben, hirsutismusban és Swyer syndromában szenvedek.
Én régebben (gyerekkoromtól egészen 2020-ig) túlsúlyos voltam. 184 cm vagyok (Ami nagyon zavar) és amikor nagyon kövér voltam 160 kg voltam. Nekem az evés volt az a coping mechanism, ami lehetôvé tette annak feldolgozását, hogy pici gyerekként sokszor láttam, ahogy az alkoholista apám megveri az anyám és üvegeket tördel a saját fején.
Engem még gimiben is sokszor bántottak a kinézetem miatt és ez nagyon eltántorított attól, hogy valaha is próbálkozzak nem hogy fiúzni, de még barátkozni sem. Teljesen a nyelvtanulásnak szenteltem magam szabadidômben és így azért szeretem az interneten "barátokat" mindig rövid idôre. Sokszor vagdostam magam és égettem magam öngyújtóval, mert túl sok volt nekem a gimis bántalmazás.Volt az is hogy a falnak csapkodtam magam, úgy hogy kék és lila lettem.
Habár már szépen lefogytam (egyesek szerint túl sovány vagyok) (60 kg), ugyanúgy ronda vagyok. Magas vagyok, a mellkasom széles, a vállaim sem keskenyek, az arcom mondhatni férfias, a lábméretem és a kézméretem is nagy. Aztán persze ott van a kis lógó bôr is, ami ekkora fogyásnál nem volt elkerülhetô, pedig én mindig szorgalmasan edzettem. Meg ott van a hirsutismusnak köszönhetôen a túlzott testszôrzet. Bár minden nap mindenhol borotválkozom, a bôröm érzékeny nagyon és mindig kiütéses lesz. Annyira gátlásos vagyok, hogy nem ismerkedem, nem járok sehova. Idômet és energiámat a tanulásnak és a dolgozásnak szentelem.
2023 július 4-én annyira magam alatt voltam és undorodtam a kinézetem miatt, hogy úgy döntöttem beülök az autóba (pedig utálok vezetni) és egy vastag fának neki hajtok gyorsan a városon kívül, hogy az életemnek véget vessek.
Gerincem, combcsontjaim, csípôm és 9 bordám eltört. Miután kijöttem a kórházból januárban, pszichiátriára kerültem, ahonnan áprilisban engedtek ki.
Habár a szüleim felajánlották, hogy velük élhetek ingyen és, hogy én eltehetem a pénzemet arcmûtétre,lógó bôr eltávolításra, mell és fenék megnagyonbításra,lengôbordák eltávolítására, és a vállkulcscsontok megrövidítésére és hogy lézerrel szôrtelenítessem magam és én elfogadtam az ajánlatukat (tudom szégyen és szégyenlem is magam), eléggé parázok, hogy nem leszek megelégedve a mûtétek eredményével, de én számomra ez az egyetlen esély, hogy nekem valaha is lehessen valakim.
Pszichiáterekhez már nem járok, mert haszontalanok. Voltam már többnél is. Nem segítettek. Pszichológusoknál is voltam, de ôk sem segítettek.
P.S Kérlek, mindenki tartózkodjon a az üzenet írástól! Én tudom, hogy ronda vagyok és kész.
Gondolom, valaki azt mondta rád tini korodban, hogy ronda vagy & egy életre megjegyezted
Sajnálom
Plasztikai inkább árt, mint használ.
Fogadd el magad!
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!