Hetero nők! Volt tinikorotokban olyan időszakotok, amikor leszbikusnak hittétek magatokat?

Volt, egy rövid időszakban olyan 16-17 éves korom körül, amikor komolyan megkérdőjeleztem azt hogy melyik nemhez vonzódom.

A srácok akkoriban inkább taszítottak (Hát, még most sem vagyok kibékülve a férfiakkal), volt bennem egyfajta távolságtartás és félelem velük szemben. Valószínűleg ezért volt az hogy inkább a lányok felé kezdtem el húzni, tudat alatt azt raktam össze hogy srácok=veszélyes, lányok=biztonságos, hamarabb bíztam meg bennük. Szexuális értelemben vonzottak is igazából, de nem tudtam volna kapcsolatot elképzelni már akkor sem. Később jöttem rá arra hogy a vonzódásom inkább egyfajta pszichológiai menekülés volt, mintsem teljesen őszinte vonzalom.

Miután magamra szedtem némi önismeretet rájöttem arra hogy heteró vagyok, csak szimplán félek a férfiaktól, és nem jövök ki velük jól.

Szerintem mindenki életében van egy ilyen időszak egyébként, főleg kamaszkorban. Mindenki akkor fedezi fel saját magát, keresi a helyét a világban, és sorolhatnám.

Nekem nagyon sok kapcsolatom nem működött (amíg meg nem találtam a nagy őt), akkoriban sokszor hittem azt, hogy lehet igazából leszbi vagyok és azért nem működik férfiakkal.

Valójában viszont teljesen hetero vagyok, csak válogatós és idealista, nem kötöttem volna össze az első adandó egyeddel az életemet😀