Van itt olyan aki vasarlasfuggo es sikerult esetleg ‘kigyogyulnia’ belole?

egyre inkabb azt erzem, hogy fuggo vagyok, tul sokat gondolok a vasarlasra, tul sokmindent veszek es rendesen hianyerzetem van, ha x ideig nem vasarolok.

folyton azt erzem, hogy uj ruhakra, cipokre, sminkekre van szuksegem, mert a regiek mar nem eleg jok, nem allnak ugy, ahogy kene, nem tudok ugy kinezni bennuk, ahogy szeretnek. csomo csinos not latok minden nap es egyszeruen ha rajuk nezek, azt erzem, hogy sokkal jobban neznek ki, mint en es foleg a ruhaik, sminkjuk stb miatt, nem azert, mert feltetlenul szebbek.

tudom, szanalmas problemanak tunhet. idegesit engem is, h a fogyasztoi tarsadalom igy atmosta az agyam, mert amugy egy intelligens embernek tartom magam. de egyszeruen folyton azt erzem, h nem eleg jo a ruhataram, meg kene egy ilyen cipo, egy olyan nadrag, az a pulcsi.. aztan teljes lenne. de megveszem es egy ido mulva ujra ezt erzem mas ruhadarabokkal.

valoszinu azert is van, mert nem vagyok teljesen elegedett magammal, nem nezek ki rosszul

kifejezetten, inkabb atlagosan es ezzel akarok kompenzalni. hogy ha mar arcra, testre atlagos vagyok, akkor ruhakkal es sminkkel nezzek mar ki atlag felettinek legalabb. egyszeruen oromet okoz a vasarlas, de csak rovid ideig, aztan megint uj es uj dolgokra vagyakozom, pedig tudom, h nem a ruha teszi az embert, attol nem leszek ‘szebb’ es rajtam kivul valoszinuleg senki nem veszi eszre, h megvettem a 27. fekete farmert, ami sokkal jobb, mint az elozoek (nyilvan nem az).

van eletem, munkam, parom, barataim, programjaim, tehat nem ez az egyetlen elfoglaltsagom (bar nyilvan a covid nem segitett ezen, de elotte is sokat vasaroltam, csak most tobbet keresek mar es tobbet tudok ruhakra is kolteni.)

tudom, ne nezzem az instat meg me menjek plazakba stb.. de ezt nem lehet teljesen elkerulni. es mondom, ha egy csinos not latok az utcan, rola is az jut eszembe, h kene vennem par cuccot, h olyan csinos legyek, mint o.

nem kerek okoskodast es kioktatast. sajat penzemet koltom es nem artok vele senkinek, szoval a rosszindulatot mellozzuk.

inkabb az erdekelne, volt/van-e valaki hasonlo helyzetben es hogyan sikerult ezt a maniat lekuzdenie? egyaltalan mikortol szamit fuggosegnek?