Érdemes kollagén kapszulát szedni? Betud épülni a bőrbe, vagy teljesen felesleges, mert kiürül a szervezetből?

Én azóta utánajártam ennek, sokat olvasgattam róla. Nem a fórumokon, ahol olyanok írnak róla, akik szedik, valamint nem olyan oldalakon, ahol ezeket meglehet vásárolni és hozzászólnak egy-egy termékhez. Mert ugye aki szedi, azok között két részre oszlik a tábor, valaki azt mondja semmit nem ért neki, valaki meg azt, hogy igen, látja a változást, kisimultak a ráncai, legalábbis csökkent a mélységük. stb...stb.. Csak ebben az esetben arra gondolok, lehet reklámot akar csinálni, vagy esetleg beképzeli magának a dolgot, mert ugye az ember hajlamos arra, hogy mindenféle ilyesmitől várja a csodát és el is hiszi, hogy na majd ettől meg attól milyen szép leszek, kihat a pszichéjére, s voltaképpen lát változást, miközben semmi nem történt.

Arra jutottam, hogy bizonyos szempontból jó szedni, de nem azért, hogy az ember kitolja vele a ráncok kialakulását, vagy korrigálja a már meglévőket.

Bőrgyógyásznak is írtam ezzel kapcsolatban, nem is egynek, s azt a visszajelzést kaptam, hogy semmilyen tudományos bizonyíték nincs erre, hogy használna. Azt sem mondták, hogy nem. De ugye ezeket a kollagénes termékeket olyan cégek dobják a piacra, amelyek előtte nem végeznek kutatást azzal kapcsolatban, hogy vajon tényleg használ-e a termék. Csupán a fogyasztók visszajelzésére lehet hagyatkozni. Aztán találtam egy cikket, amit beillesztek ide, mert nincs kedvem annyit gépelni. A lényeg, hogy szájon át alkalmazva a kollagén formában kerül a szervezetbe, viszont az erős gyomorsav hatására lebomlik. És amikor felszívódik, akkor már kollagén formában teszi ezt.

A kollagén egyike a hosszú, rostos felépítésű fehérjéknek, melyek funkciója szerteágazó lehet az adott környezetben előforduló enzimek függvényében. Bár a kollagén rostok az extracelluláris (sejten kívüli) mátrix fő összetevői, mely a legtöbb szövetet összetartja, és sejtek szerkezetét határozza meg kívülről, a kollagén egyes sejteken belül is megtalálható. Remek a szakítószilárdsága, így a fő alkotóeleme az izompólyának, a porcoknak, az ízületeknek, inaknak és csontoknak, valamint a bőrnek. A lágy keratinnal együtt a bőr erősségét és rugalmasságát befolyásolja, degradációja pedig ráncok kialakulásához vezet, melyek az öregedéssel egyre jelentősebbek lesznek. Erősíti az ereket, és szerepe van a szövetek képződésében. Megtalálható a szaruhártyában, és a szemlencsében kristályos formában. A plasztikai sebészetben is használják. A hidrolizált kollagén a testsúly karbantartásában is szerepet játszhat, mivel teltségérzetet okoz, bár ez utóbbi hatása még bizonyításra szorul.

A denaturált kollagénben a három egymásba fűződő tropokollagén szál részbe vagy teljesen különválik, ami a normál kollagénhez képest eltérő másodlagos szerkezetet eredményez. Ezen a folyamaton keresztül keletkezik a zselatin, melyet az élelmiszeriparban használnak széles körben. A zselatint emellett a gyógyszeriparban, a kozmetikumokban és a fényképező iparban is használják. Tápanyagtartalom szempontjából a zselatin és a kollagén alacsony minőségű fehérjeforrások, mivel nem tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat, így nem teljes értékű fehérjék, ilyen értelemben véve. A kollagéntartalmú étrendkiegészítők gyártói azt állítják, hogy termékeik a bőr és a körmök, valamint az ízületek egészségi állapotát javítják. Azonban a tudományos kutatások mindezidáig ezt nem bizonyították be minden kétséget kizáróan. Akiknek ilyen jellegű problémáik vannak, valószínűleg nem kifejezetten fehérjehiány miatt tapasztalják ezeket, hanem más ok húzódik meg a háttérben – öregedés, száraz bőr, arthritis, stb.

A kollagént a kozmetikai műtétek során széles körben alkalmazzák, égési sérültek esetében, de csontok regenerálásához, és fogászati, ortopédiai és egyéb sebészeti beavatkozások során is használják. Kozmetikai alkalmazása során fennáll az esély némi allergiás reakcióra, ami elhúzódó bőrpírt eredményez, azonban ez könnyedén kiküszöbölhető, ha a beavatkozás előtt tesztelik a páciens érzékenységét. A legtöbb gyógyászati célra alkalmazott kollagént fiatal tehenekből nyerik ki. A disznók szöveteit ugyancsak széles körben alkalmazzák kollagén előállítására. Emellett a páciensek saját zsírja, valamint hyaluronsav, vagy poliakril-amid felhasználására ugyancsak lehetőség van.

A kollagént a bőr mesterséges pótlására széles körben használják a komolyabb égési sérülések kezelése során. Ehhez tehénből, disznóból vagy akár emberekből kinyert kollagént használnak, és gyakran szilikonnal, glukozaminglikánnal, fibroblasztokkal és növekedési faktorokkal kombinálva alkalmazzák.

A kollagént ízületvédőként is árusítják. Mivel azonban a fehérjék a felszívódásuk előtt aminosavakra bomlanak, nem igazán indokolt a kollagén szájon át történő fogyasztása a kötőszövet erősítése céljából, hacsak nem kifejezetten az aminosavpótlás az elsődleges cél.

Manapság egy újabb alternatívája akadt az állatból kivont kollagénnek. Bár drága, ez az emberi kollagén, melyet halottakból, placentából vagy abortált embriókból nyernek ki, minimalizálja az esetleges immunreakciókat.

Bár a bőrön keresztül a kollagén nem képes felszívódni, jelenleg számos kozmetikai készítmény fő összetevőjeként is alkalmazzák.

A jelek szerint tehát a kollagén szájon át szedve leginkább aminosav utánpótlásra alkalmas, azonban mivel nem teljes értékű aminosavforrás, erre a célra is találhatunk alkalmasabb anyagokat. Ha pedig bőrünk rugalmasságának megőrzése érdekében kollagéntartalmú krémek vásárlásán gondolkozunk, jusson eszünkbe, hogy a kollagén bőrön keresztül nem képes felszívódni. Jelenleg tehát elsősorban gyógyászati és élelmiszeripari alkalmazása igazolt.