Kéz és arckrém függőség?

Sokan így gondolják, mint te, hogy régen sem volt ez vagy az, mégis megvoltak. Az igaz, de nem véletlen számított még a XIX. században is egy 40 éves nő kifejezetten öregnek. Sokkal öregebbnek is nézett ki, mint a mai nők, mert nem voltak ilyen kozmetikumok. Az is igaz, hogy nem szabad túlzásba vinni a kencézés, de maga a hidratálás és fényvédelem szerintem fontos. Olyat is hallottam, hogy a bőr öregedésének túlnyomó részét a nap okozta károsodás adja, és aki meg akarja előzni a ráncokat, az ne ránctalanítót használjon, hanem mindig naptejet ha kicsit is süt a nap.

Mindenkinek meg kell találni a számára megfelelő krémet. Ha tényleg csak 10 percig használ nálad, akkor valószínűleg nem jót használsz.

Még azt is szokták mondani, hogy régen sem volt hajbalzsam, sampon meg más hajápolók, mégis megvoltak anélkül is. Igen, de nem is nézett ki jól a legtöbb ember haja, meg akkor nem mosták gyakran, még a viktoriánusok is nagyjából havonta mostak hajat. Akkor mindig feltűzték, és nem volt ciki a zsíros haj, meg sörte kefét használtak, ami eloszlatta a hajukon a felesleget.

Még visszatérve a bőr krémezésre. Nekem mindig anyám és a vele egykorú nagynénéim illetve barátnői lebegnek a szemem előtt, ha ez a téma felmerül. Anyám semmi kozmetikumot nem használ szappan, sampon, dezodor, fogkrém, parfüm és néha egy kis hajlakk kivételével. Szóval semmi krém vagy smink, szerinte az felesleges. A többiek normál mennyiségben használnak arckrémeket, kézkrémet, testápolót, stb. Anyám sokkal öregebbnek tűnik náluk, az arca sokkal ráncosabb, 44 helyett kinéz kb. 58 évesnek, a keze mint egy öregasszonyé, ráncos és tiszta száraz. A többiek meg mind letagadhatnak legalább 5-10 évet. Úgyhogy én nem követem anyám példáját, inkább már így 23 évesen is szemkörnyékápolót meg hidratálót használok, nyáron meg naptejet az arcomra, ha meg idősebb leszek, mindig az életkoromnak megfelelő krémet fogok venni.

Én napi kétszer használok arckrémet, télen táplálóbbat, nyáron könnyebbet. Nagyon száraz bőröm van, húzódik, kipirosodik, hámlik, ha nem kenem be.

A kezem csak télen krémezem. Esténként mindig, nappal csak ha eszembe jut.

Ajakápolót is napi kétszer használok, különben hámlik, berepedezik a szám.

A legtöbb krém vitaminokat, fényvédőt, a jobb minőségűek pedig természetes olajakat is tartalmaznak, amik nagyon jót tesznek a bőrnek.

A túlzásba vitt használat azonban tényleg okozhat függőséget.

Hát, amit írsz, hogy direkt így találták ki, sztem összeesküvés elmélet. Annyi igazság van benne, hogy adaptálódik hozzá kissé a bőröd, de ez egy természetes folyamat.

A haszna pl. az, hogy a bátyám aki ugye fiúként világéletében utálkozott a kenceficéktől, de télen olyan szörnyen kiszárította a hideg szél az arcát és a kezét, hogy az arca hámlott, a kezén meg néha felrepedezett a bőre... mikor már nem bírtam nézni a kezébe nyomtam az egyik kézkrémemet meg arckrémemet h najólvan mindennap kend be... és láss csodát azóta télen is teljesen normálisan néz ki a bőre... szóval biztosan van haszna.

Amúgy régen az emberek nem törődtek a külsőségekkel, de másrészt nem egy klimatizált/fűtött szobában gubbasztottak reggeltől estig, hanem egész nap kint a hidegben fagyoskodtak, és hát a bőrük kőkemény volt. De ehhez elég megnézni egy vidéki paraszt néni kezét/arcát. A sok naptól meg nagyon ráncosak. Ezért kell UV védős krémet/sminket hazsnálni.

Más kérdés az úrinők stb, azok már nagyon rég kenték magukat mindenféle hülyeséggel, elvileg.