Mire jók a különböző programozási nyelvek?

Mert mindegyik mást tud. Van amelyik gyors, de nehéz rá írni, van amelyik lassabb, de rövid kódot lehet. Lehet imperatívan, deklaratívan, objektumorientáltan...

Egyetlen nyelvnek nem sok értelme lenne.

Miért van angol, német, spanyol... nyelv? Miért nem egy van?

Nem újkeletű kérdés, sokszor volt már. És még mindig csak a leglogikusabb válasz létezik rá: mert másban jók, máshol erősek és máshol gyengék.

Pl javaban pikkpakk összedobsz egy asztali alkalmazást, ami pure c++ban azért elég macerás, de c++ban jobban bele tudsz nyúlni a gép lelkébe (emiatt kevesebb memóriaigény, jobb erőforrás felhasználás, stb).

Míg c#ban 1 óra alatt összehozol egy windowsos csilli villi alkalmazást azt javaban 5 óra alatt. De a Java kód elfut a wc deszkán is, c# ebben még nagyon gyenge.

Itt a rejtélyes válasz a nagy kérdésre.

Azért mert minden nyelvnek más a célja.

A Logo-t például pont a kisiskolás gyerekek látványos programozás-oktatására fejlesztették ki.

Az Assembly-nek az az előnye, hogy nagyon gépközeli, így hatékonyan lehet vele írni meghajtóprogramokat, beágyazott rendszerekre alkalmazásokat.

A különböző szkriptnyelvek - mint például a Javascript, a PHP, a Perl - interpretáltságunknak hála gyors fejlesztést tesznek lehetővé - nem kell újrafordítani (ami mondjuk egy weboldal fejlesztésénél jól jön).

A Java például platformfüggetlensége miatt lett közkedvelt.

Minden nyelvnek megvan a maga haszna, előnye, mindnek megvan a maga felhasználási területe.

Miért van ennyi emberi nyelv? Angol, német, magyar, horvát, francia? Miért nem csak egy van?

Miért van ennyi autó típus? Opel, Suzuki, BMW, Ford, Peugeot? Miért nem csak egy van?

Kb ilyen szintű a kérdés.

Minden programnyelv kicsit más és mindegyik más helyzetben előnyös. Nyilván sok az átfedés, de pl. sima C előnye a gyorsaság és hogy kb. minden rendszerre és hardverre van hozzá fordító, hátránya, hogy nem olyan gazdag az eszköztára. A Python előnye, hogy könnyen tanulható, hátránya a kicsit terjedelmesebb kód. A Java előnye, hogy egyszer írod meg és bárhol futhat, hátránya, hogy kicsit lassabb.

Mindig feladathoz kell eszközt választani és az adott körülmény és elérendő cél dönti el, hogy épp melyik nyelv a legmegfelelőbb.

Nem mellesleg nagyon sok nyelv szintaktikája a C-re épül, így ha azt ismered, akkor zökkenőmentesen tudsz átállni C#-ra, Java-ra, PHP-re, stb.

Pedig az autómárka viszonylag jó analógia. Minden embernek más a gondolkodása, sok nyelv úgy született meg, hogy „gyúrjuk össze X, Y meg Z nyelv pozitívumait, de az X nyelv adott, az Y nyelvnek meg egy másik hülyesége nélkül, a Z nyelvből átvett részeket meg kicsit változtassuk meg úgy, hogy…”. Pluszban hozzájön, hogy egy-egy programnyelv mára nem csak egy nyelv, hanem egy komplett platform, amit megint mindenki a saját szájíze alapján válogat össze.

Vannak nyelvek, amik úgy születtek, hogy igazából csak kiegészítői akartak lenni valami másnak. Pl. a PHP nyelv nem nyelvnek indult, hanem Perl scriptek egy laza halmaza. Aztán ezeket a perl scripteket C nyelven írták újra, majd egy nyelvvé nőtte ki magát. (Sajnos olyan is. Szeretem a PHP-t, de sajnos meglátszik rajta, hogy egy tákolmány.)

Aztán van olyan nyelv, ami a te gondolatod mentén lépett még kettőt:

Kiindulási állapot: Van 83 különböző programnyelv.

Felismerés: Miért van 83 különböző programnyelv? Alkossunk egy univerzális programnyelvet, ami egyesíti az eddigi nyelvek előnyeit!

Eredmény: Van 84 különböző programnyelv…

Hasonló kérdés nyomán született annak idején a Pl-1 nyelv (fellengzősen: Programming Language 1). A készítők meg voltak győződve, hogy ezek után már nem is lesz szükség több nyelvre, aztán ez valahogy nem jött be.

Egy dolgot (többek között) nem vettél figyelembe, a környezetet. Mindig egy adott környezetben, feltételekben, és feladatban kell gondolkodni. Egy feladathoz lehet ideális egy nyelv, de egy másik feladathoz, platformhoz, stb. már nem biztos. Nevezzük ezt "választéknak". (Pont mint az autóknál.)