Private, public?

Objektum orientáltság egyik alap koncepciójának, az enkapszulációnak fontos elemei.

Egyszerűbben: A publicot minden osztályban látják a csomagon belül, a privatot meg csak abban ahol definiálták.

Privát: Amit csak az osztály használhat. Amihez futásidőben csak az osztály férhet hozzá (adattag vagy függvény).

Public: Amit más is használhat, (felül)írhat vagy (csak) olvashat. Ami futásidőben kívülről is hozzáférhető.

Ha írsz mondjuk egy adattömörítőt, akkor a külvilág számára csak a compress, decompress metódusok hívhatóak (plusz a (de)kompresszálandó adat) ezek lesznek publikusak, az összes többi függvény és adat privát lesz, azaz annak kell lennie.

A boltba bemehet bárki, ez a céged publikus része, de a műhelybe, ahol készülnek az árucikkek, már nem mehet be senki, csak az ott dolgozók meg te. Ez lesz a privát rész.

A vevőid csak a készterméket érhetik el, rendelhetik meg, de a gyártási folyamatot nem láthatják.

Onnan, hogy Te írod a kódot, Te tervezed az architektúrát, Te döntöd el.

Nyilván ehhez el kell olvasni pár jobb könyvet, meg megírni pár száz programot.

Egy 5 perces youtube videó megnézése után valóban nem fogod tudni.

"de nekem azt honnan kell tudjam, hogy az adott osztályt, változót mibe kell megadnom?"

Onnan, hogy mindig csak a legkevesebbet szabad engedni.

Ha van egy classod, ami tömörít, akkor csak a compress függvény legyen hívható. A belseje ne látszódjon. Ne lehessen hozzáférni a többi függvényhez csak belülről.

Ha csak a compress fgv. lesz public, akkor jó, mert a többi megírt fgv. nem fog látszani, nem is lehet hívni azokat, csak belülről.

Ugyanígy a tulajdonságokkal, adatokkal.

Ha van egy class, ami a képet elforgatja 90 fokkal, akkor nem kell láttatni a forgató rutint, sem azt, hogy milyen széles és milyen magas a kép, milyen bitmélységű, csak a képfile utvonala kell.