Körülbelül mennyi idő, míg a Google fordító profi fordító lesz a MI-nek köszönhetően és nem lesz szükség a nyelvtanulásra?

Én lenni magyar ember és akarok venni kiló kenyér.

Bizonyos nyelvek fordítása iszonyú nehéz, a magyar

a toplista felső részén foglal helyet.

Ezt persze fogják finomítani, de a többértelmű dolgok

nem nagyon fognak menni.

Na most az a probléma, hogy a legtöbben nem tudnak

fejben egy matematikai műveletet megoldani, vagy

megjegyezni egy 7 jegyű telefonszámot. "ott a te-

lefon, beleírom". De ha nincs, akkor nem tudja meg-

jegyezni. Helyette más, sok esetben hasztalan dolog-

ra megy el az agyi kapacitás.

Tegyük fel, nem tanul az ember nyelvet, de ott a for-

dítógép. Elmegy külföldre, tönkremegy, és rosszul lesz.

Nem tudja elmondani, mi baja, mi történt (pl megcsípte

valami), mert mire hoznak egy fordítógépet, addigra

elájul. Skorpiócsípés. De ezt már csak a kórboncnok

fogja megállapítani.

Tehát valamilyen szinten szükséges lesz az idegen nyelv,

főleg, ha olyan környezetbe kényszerül menni az ember

(akár külföldi munkavállalás terén).

Aminek viszont érdekes fogadtatása lesz, hogy milyen már,

ha egy telefon beszél az ember helyett... már a fordítást

illetőleg.

Egyrészt az a probléma, hogy a nyelv nagyon pongyola. Mondok pár példát. „A fiú az ablakból nézte, ahogy a lány eltűnik az utcasarkon. Nagy szomorúság lett rajta úrrá.”. Kin lett úrrá nagy szomorúság? A fiún? A lányon? Az utcasarkon? Mi emberek vagyunk, értjük. Értjük mit jelent az a szó, hogy fiú, lány, utcasarok. Értjük, hogy mi történik itt, kinek a szemszögéből látjuk az eseményeket, tehát kire vonatkozik a szomorúság. Értjük az érzelmeket, a kontextust. Egy másik nyelven lehet, hogy annál a mondatnál, hogy „nagy szomorúság lett rajta úrrá”, egyeztetni kellene a nemet. Egy mesterséges intelligencia ezt csak akkor fogja jól elvégezni, ha érti is, amit fordít. Másik példa: megetettem a zabot a lóval. De: megetettem a lovat a zabbal. Magyarul mindkettő helyes. Kicsit más csak az értelmük, de mindkettőnél a ló eszi a zabot. Egy másik nyelvben viszont lehet, hogy csak az egyik formula létezik. Hogy itt ki evett mit, ahhoz tudni kell, hogy a ló szokott zabot enni, vagy a zab lovat.

Amúgy a nyelv pongyolaságából adódóan vannak is problémás esetek. Mondjuk odajön hozzám egy kollégám és azt mondja: „Most mondta Józsi, hogy 1-re be kell mennünk a főnökhöz.” Háromféleképpen is érthető ez. Úgy is, hogy Józsinak és neki kell bemenni a főnökhöz (nekem nem). De úgy is, hogy nekem és neki kell bemenni a főnökhöz. Sőt úgy is, hogy nekem, neki és Józsinak is be kell menni a főnökhöz. Ha most én az első értelemben értem a mondatot, de a második, vagy harmadik értelemben akart szólni, akkor abból lehetnek problémák.

Másrészt a szó szerinti fordítás nem minden esetben jó. Egy közmondás lefordítva lehet, hogy a másik nyelven értelmes mondat marad, csak éppen hülyén hangzik, mintha nem kapcsolódna az addig és azután elhangzott mondatokhoz. Mondjuk egy „messze van mint Makó Jeruzsálemtől” magyarul lehet, hogy egy teljesen értelmes közbeékelt mondat. De mondjuk egy amerikai ha meglát ilyet egy szövegben, akkor nagyot fog nézni, hogy mi van. Ki ez a Makó, és hogy jön most ide Jeruzsálem?

Végül tegyük fel, lesz egy fordító, ami tökéletesen fordít, akár írásban, akár szóban. Körülményes. Erre ma jó egy tolmács. De a tolmácson keresztül társalogni egy vacsoránál, nem éppen kényelmes megoldás. Lassabb is, körülményesebb is. Hiába lesz akármilyen jó tolmácsprogram, a közvetlen idegen nyelvű kommunikációt – amíg nyelvek vannak – nem helyettesíti semmi, maximum erős kompromisszumokkal. Bizonyos helyzetekben – jellemzően offline, nem valós idejű kommunikációban – nem túl nagy ez a kompromisszum, de a valós idejű beszélgetés csak úgy fog igazán menni, ha megtanulod annak a nyelvét, akivel beszélni akarnál, vagy ő tanulja meg a te nyelvedet, vagy használtok egy nyelvet, amit mindketten tudtok.

"messze van mint Makó Jeruzsálemtől" Egy ilyen mondat

után kapásból tiltólistára tennének Amerikában :)

Egyébként vegyünk egy másik dolgot: Miközben beszél az

ember, van egy arca (most a mikrokifejezésektől tekintsünk

el, bár az is nagyot nyom a latba), és van egy hanghordozá-

sa.

Csakhogy ez utóbbi megint érdekes. Nekimész valakinek az

utcán Japánban, és kapásból úgy tűnik, hogy a csóka ordi-

bál veled, le akarja tépni tőből a fejed. Pedig csak bo-

csánatot kér! Vagy épp egy japán cégnek dolgozol kint, és

behív a főnök, aki lágy hangon beszélget veled, a fordí-

tásból meg kiderül, hogy azonnali hatállyal ki vagy rúgva

súlyos fegyelmi vétség miatt, amit nem tolerálnak stb..

Ezt úgy mondta, mintha csak egy pár sort olvasott volna

fel a tévéújságból, itthon kb már asztalborigatás lenne,

anyázás és társai. Ezt nem fogja egyetlen MI sem lefor-

dítani, így sérülni fog a kommunikáció is.