Mi a célja a programozós állásinterjúkon a logikai feladatoknak?

Megnézik, hogy milyen módon reagál a jelölt a feladatokra, mit csinál, ha váratlan feladat elé állítják (elkezd anyázni, duzzog, vagy megpróbálja megoldani). Ha nem megy a feladat, akkor mit csinál? Kifogásokat keres (ezt nem tanították egyetemen stb.) csak simán befordul, vagy segítséget kér? Ha segítséget ajánlanak a megoldáshoz, azt alkalmazza, vagy figyelmen kívül hagyja?

Ezekből azért elég sokmindent le lehet szűrni, hogy milyen lehet együtt dolgozni az adott emberrel. Egy több körös interjún aki eljut egy személyes találkozóig, az nagy valószínűséggel már alkalmas szintű tudással rendelkezik. Ezen a szinten több alkalmasnak látszó jelöltből kell kiválasztani azt aki a legjobban beleillik a csapatba, aki nem feltétlenül az, aki a legjobb programozó.

Attól függ melyikről beszélünk. Az alap logikai feladatok nem gázak. Amik konkrét ítéletlogikaik (ez viszonylag ritka, és tarkólövést érdemelne), azokon hiába jó programozó valaki, megbukik, ha nem tanult az életében ítéletlogikát.

De a legtöbb logikai feladattal egyetlen tiszta probléma van: Betanulható. A legtöbbnél nem kell kifejteni, csak egy válaszlehetőség kell. Azt meg egyszer látod, megtanulod. Online tucatnyi ilyen logikai teszt van, HR-esek is ezekből szemezgetnek, és utána nem értik, hogy a logikai hogy lehet 100%, ha minden más meg 0 pont...