Mi az hogy 1 és mi a 0, mi alkotja, honnan jön, az ember a miniatűr világban ahol ezek vannak hogyan férhet hozzá és manipulálhatja? Ezt hogyan adjuk oda a gépnek, és hogyan értetjük meg?

Folyik áram = 1

Nem folyik áram = 0

Nagyon röviden:

"Az áramnak több tulajdonsága van, erősség feszültség frekvencia de melyik része ezeknek a 0 és 1"

Az áram feszültsége mondja meg, hogy most éppen 1-es vagy 0 következik a bitsorozatban, de itt se egy megadott feszültségről van szó, hanem tartományról. pl:5V alatt 0 efelett 1.(lsd. manchester kódolás)

"hogyan nem "mállik szét" egy áram, hogyan tartja meg az eredeti formáját/tulajdonságát egy gép"

Nem mindig sikerül hiba nélkül továbbítani a bitsorozatot

ezért vannak erre módszerek amelyekkel meglehet mondani, hogy hibás-e az adat amit megkaptunk.Egy gépen belül általában nagyon kicsi a hibalehetőség, inkább nagy távolságoknál fordul elő ilyenkor a fogadó gépnek vagy sikerül kijavítani vagy csak egyszerűen újraküldjük az információt.

"Egy "vad" áram ami váltakozik, ide-oda ugrál a vezetőben, váltakoznak a tulajdonsága és a formája is, hogyan tudja megtartani az ilyen tulajdonságát, hogy a gép bekapcsolása után a kikapcsolás után újra elő tudja hívni az információkat?"

A gépekben egyenáram folyik így az nem fog váltakozni.Az adatokat pedig nem árammal tároljuk. Ha így lenne akkor folyamatosan áram alatt kellene lennie, hogy ne vesszenek el az adatok (lsd. ram). Éppen ezért tároljuk az adatokat merevlemezen, amit árammal felmágnesezünk és a mágnesessége tárolja az adatokat.

Ha jól sejtem nincs meg sem az elektronikai sem pedig számítástechnikai alapjaid ezért megpróbálom úgy elmagyarázni hogy laikusként is érthető legyen, nagyon leegyszerűsítve.

Egy vezetéken vagy van feszültség, vagy nincs. Ha van feszültség akkor a fogyasztó felé folyik áram, ha nincs akkor nem folyik. Ez a két állapot feleltethető meg az 1-nek és a 0-nak: ha van feszültség akkor 1, ha nincs akkor 0. Ahhoz hogy ez egy információ folyam legyen, fel kell ezt szeletelni időszeletekre. Minden időszeletben megnézi a CPU hogy van e feszültség a vezetéken vagy nincs, így időben egymás után kapja sorban hogy van-van-van-nincs-nincs-van ami 111001 jelent. Ezeknek az időszeleteknek kezdetét és hosszát az órajel határozza meg ami egy adott frekvenciával váltakozik. Ha nagy a CPU frekvenciája, kicsik az időszeletek, így adott idő alatt több információt lehet átadni. Ezért van az hogy pl. a 3.6 GHz órajelű CPU gyorsabban dolgozik mint a 2.4 GHz órajelű CPU.

Mindegyik bitsorozatnak jelentése van. A CPU tudja hogy pl. a 01011110 sorozat összeadást jelent és össze kell adnia két számot.

A bitek amit a CPU megkap, mind a memóriában tárolódnak. A memória sok kicsi tárolóegységből épül fel és ezek az egységek mint egy akkumulátor/kondenzátor vagy fel vannak töltődve, vagy nincsenek. Az alaplap az ami a memóriából átküldi a processzornak egy sínen ezeket a biteket a processzor kérésére. A memóriát pedig a programozó tölti fel programkóddal.

Valójában a CPU és az alaplap nem 1 vezetéket használ hanem 32-t, vagy 64-et párhuzamosan. Ez mondja meg hogy hány bites a rendszered.

A áramok a vezetéken nem "vad" áramok, ha 5V feszültséget ráadsz, azon stabil 5V feszültség lesz. Előfordulhat hogy néha valami külső elektromágneses zavar/zaj miatt megváltozik a tulajdonsága az áramnak és a CPU rosszul detektálja az értékét, de erre vannak speciális kódolási eljárások amik szólnak ha valami nem stimmel és javítják vagy legalább detektálják a hibát. A legegyszerűbb pl. azt mondani hogy minden 8 bit után küldjön egy ún. paritás bitet ami azt mondja meg hogy az azt megelőző 8 bitben páros vagy páratlan darabszámú 1-es volt. Ha az egyik bit megváltozik akkor lehet észlelni hogy hiba történt: páratlan 1-est küldtünk de a paritás bit párosat mond. Akkor kérjük le újra az adatot.

A számítógép ha nem kap áramot mindent elfelejt ami a memóriában volt, ezért ha ki volt kapcsolva a gép, elindításnál be kell tölteni az operációs-rendszert a memóriába minden alkalommal a merevlemezről. Programok, multimédia és minden egyéb dolog a merevlemezen tárolódik, aminek nem kell áram hogy megmaradjanak az adatok rajta.

Ha tudsz egy kicsit is angolul, itt elmagyarázzák töviről-hegyire:

https://www.youtube.com/watch?v=cNN_tTXABUA

https://www.youtube.com/watch?v=VBDoT8o4q00

"De mik ezek, hogyan "értetjük meg" a géppel, hogy mi az az 1 és 0 hogy elkezdhessük programozni?"

A gép nem érti meg, hogy mi a 0 és az 1. A megértő képesség az emberi elmének a tulajdonsága, gép nem rendelkezik ilyennel. Az elektronikus számítógép azt tudja csinálni, hogy tárolni tudja pl. a 0-t és 1-et jelképező elektromos töltésmennyiséget v. potenciált, a bitet, továbbítani tudja a biteket a memóriából a CPU regiszterekbe és vissza, a regiszterek között, illetve bizonyos áramkörei, pl. ALU, a bitek között logikai algebra (Boole) alapú műveleteket tudnak végezni. Azt, hogy a biteknek mikor mi az értelme, a számítógép tervezője tudja, a gép nem tudja. A gép nem érti, hogy mi a Boole algebra, nem érti, mi az 'és' kapu, 'vagy' kapu stb., a tervező alakította ki úgy az áramköröket, hogy azok a kívánt logikai műveleteket végezzék el.

Mivel billenő áramkörökről a kérdésed alapján nem hallottál, javaslom tanulj róla, vagy valamilyen olyan népszerűsítő kiadványt keress, amelyben pl. a gépben lévő apró törpék kapcsolgatnak kapcsolókat, és a "vad" áram váltakozásának a képe nem fog téged zavarni!

"Az áramnak több tulajdonsága van, erősség feszültség frekvencia de melyik része ezeknek a 0 és 1"

Nem az áram erőssége, nem a feszültsége, és nem is a frekvenciája tárolja a 0-t vagy az 1-et, hanem apró stabil két állapotú áramkörök, amelyek egyik állapota a 0-t, a másik az 1-et jelképezi.