A következő nyelveket mire használják leggyakrabban?

"Tehát a JIT képes egész blokkokat lefordítani előre, míg az interpreter csak egyenként tudja értelmezni az utasításokat."

Ugyan, ha akarom megírok bármikor egy interpretert amely nem szekvenciális lesz, hanem parallel, vagy amit csak akarok.

És hát, látod, erre utaltam akkor, amikor a definíciókra, az azok alatt értett fogalmakra tettem utalást. Mert a számítástechnikában is igaz az, hogy ami tegnap még kőbe véshető tézis volt, az alatt mára billeghet a léc, holnap meg éppen antitézis leend.

"Olyan pedig nincs hogy egy nyelv interpretált."

Itt megint definíciók értelmezéséről vitáznánk. Persze, nincs, hiszen a BASIC nyelv alapvetően és hagyományosan interpretált, de azért van basic compiler is. Egy nyelv addig interpretált, amíg valaki meg nem ír hozzá egy compilert, vagy addig nem script nyelv valamely, amíg interpreter nem íródik rá. Persze ezt árnyalja a nyelv célja, felépítése is, mert ha egy nyelvhez eredendően hülyeség compilert írni, akkor nem is fogja ezt megtenni senki, de ha mégis, hiába fárad, ha nem akad majd használója.

"A legtöbb számítógépes játék sem futtatható ha nincs fönt a DirectX, vagy az ablakos alkalmazások sem futtathatóak az ablakozó keretrendszere nélkül, de még a MinGW-vel fordított C program sem futtatható amíg nincs fönt az MSVCRT (erre nemrég döbbentem rá..)."

Az más. Hogy egy program meghív dll-ekben mások által már megírt függvényeket, attól még a program maga natív, gépi kód. Ahogy az általa meghívott függvények jobbára is azok, de nem ez a lényeg, hanem az, hogy a program nem szorul másra ahhoz, hogy futtathassuk. Ha úgy látná valaki jónak, akkor a win ablakozó függvényeit is megírhatná (van aki meg is teszi), nem kell a winapi-ra kényszerülnie. A minGW pedig tiszta sor, hogy dll-t használ.

"Ezeket összevetve az "az interpretált nyelvek megkötése tömören kb. az, hogy a forráskódból nem lehet natív, önállóan futtatható binárist készíteni" kijelentésed hamis."

Nem hamis az, csak attól függ hogy nézzük. Ha száraz logikával, akkor a Python kiesik a körből, ha a gyakorlat, a mindennapi felhasználás függvényében, akkor meg a Python is marad script nyelv. Már ha nem akarjuk magunkat kinevettetni.

"Windowson való asztali alkalmazások fejlesztésére használatos és a Windows tartalmazza manapság már alapból a .NET keretrendszert."

De ennek oka az, hogy az MS ezt az utat válaszotta, hogy leváljon a nagy "testvérről" az inteltől. Hogy ne veszítse el az elsőbbségét, ha előretörnek más processzorok, pl. az ARM és letolják az intelt a trónról. Mert neki az ereje a windowsos applikációkban és a visszafelé kompatibilitásban van és ezt tudja is. A windows a dotNET nélkül is "egész" oprendszer.

" Nincs épeszű ember aki megpróbálna fejleszteni vele Linuxra."

Ne hidd! Moonlight.

Még vmi. Megróttál, hogy nem használom a Google-t. Tessék, használtam:

"Egy bájtkódfordított rendszerben (ilyen a Java, a .NET nyelvek, Perl, a GNU CLISP) a forráskódot egy köztes kódba fordítják, amit bájtkódnak neveznek. A bájtkód nem gépi kód egy adott processzorra, így hordozható a különböző számítógép-architektúrák között. A bájtkódot aztán értelmezik vagy egy virtuális gépen futtatják.

Egy JIT környezetben a bájtkódra fordítás az első lépés, azaz a forráskód hordozható és optimalizálható köztes reprezentációra alakítása. A bájtkódot telepítik a célrendszerre. A kód végrehajtása során a futtatókörnyezet fordítója fordítja azt natív gépi kódra. Ezt meg lehet fájl vagy függvény alapon tenni: a függvényeket csak végrehajtáskor szükséges lefordítani, (innen jön a „just-in-time”, éppen időben kifejezés)."