VB-ben a SetWindowPos-t, hogyan kell használni?

[link]

Én találtam. Akkor most hogyan is van ez?

Ja, hogy te nem írni, hanem másolni akarsz, ha lehet, mindjárt a lebuildelt .exe kéne? Hát, nem, sajna, az épp nincs.

[link]

Ezt úgy néz, hogy pontosan 5 másodpercembe sikerült csakis Google segítségével megtalálnom.

//Ki az az őrült, aki manapság Office progikon kívül egy ilyesmire vb-t használ?

Szerintem inkább az olyanokkal van a probléma, aki "programozás" címén rögtön egy másik program ablakát akarja méretezgetni, miközben (felteszem) akár csak egy maximumkeresést kérnék tőle, azt se tudná megcsinálni.

Ilyenkor jön az, hogy minden kódsor előtt kiírunk egy kérdést ide, hogy mi legyen a következő karakter. Oszt' ebbő' mindig csak az oltás van. (joggal)

Merthogy a maximumkeresésnél kapásból fort használna foreach helyett array esetén (ja, bocs, azt sem tudja, mi az a for...és azt sem, hogy hogyan valósítaná meg, hogy a maxot hozza ki belőle, szóval, semmit nem tudna megcsinálni).

Most pedig következzék a saját történetem. Nem akartam leírni soha a valós kezdetektől, de tessék, most itt van.

Egyszerűen kezdődött. Tudni kell rólam, hogy ha valamire ránézek, azonnal megmondom, hogy legalábbis hogyan kezdenék neki. Lehet, hogy 10 órát tökölök vele, de megcsinálom. És ha a kódot nem is, de az elvet mindig elsőre látom magam előtt.

Tehát, imádok biciklizni. Nem volt játék, amivel játszhattam volna gépen. Egyik barátom bemutatta nekem az AutoIt-et. Kb. 3 parancs használatával elkezdtem floodolgatni Skypeon vele, mindjárt rajtakaptam a témán. Kreáltam vele néhány dolgot, aztán rájöttem, hogy nekem valami erősebb kell. Mi jut az embernek elsőre eszébe? Csináljunk Windows Formot, mert az menő, és produktív!

Így aztán megírtam életem első programját, most tessék figyelni, VB-ben. Elég kezdő nyelv, de ha nem érted, simán kiakaszt. Én pedig nem olvastam hozzá semmit, témaspecifikusan keresgéltem oldalakon, pl. .txt fájlba írás, inputból beolvasás, néha rohadtul kiakadtam hibákon, mert nem értettem a VB alapelveit (ezen most a C# tanulása közben már röhögök...) - tehát, elkészült a biciklitúra-naplózó, örültem, minden, de ebben a pillanatban a motiváció el is veszett... A VB-t nem értve, a programozás lényegét meg nem tapasztalva ott maradtam, minden motiváció és lényegi tudás nélkül, tennivaló nélkül.

//Itt még pixelfigyelő, stb. progik is voltak, nem tesznek semmit...

Történt aztán egyszer, hogy elkezdtem Unityzni. Megint csak barátom buzdítására. Ő JS-ben írt egyszerű scripteket, a mai napig másolgatja őket össze, én ezen már túljutottam. Mindenesetre a JS megtetszett, mint elsőre tök érthető, egyszerű nyelv, hát elkezdtem használni.

Eljutottam a WEB nagy világába. Html, css, js, php, jquery, ajax - kb. ebben a sorrendben, SQL php-val egyben ment, írtam is dolgokat - aki ismer az oldalon, tudja, hogy néha igencsak nem odafigyelően, és persze én a Firefoxon kívül más platformot nem ismertem ;D - nem erény, de az oldalaim magamnak készültek, illetve szűk baráti körnek... Egész jók is sikeredtek, használhatók is voltak, de minden oldalam félbemaradt, és ez így, ahogy van, nekem sosem tetszett, de teljesen igaz. Mindig motivációhiányban. A CycleTourLogger community része sosem készült el, mert nem volt kinek. A sticky notes is, mert minden funkciója működött bár, szerettem volna sessionos rövid időre használható, de exportálható gyorsnoteszoldalt is csinálni, de nem volt rá szükségem, mert minden ilyet egy .txt fájlban tárolok, ami mindig meg van nyitva. A chat is félbemaradt, amely funkciók nekem kellettek, benne vannak, de pl. Chrome az alapelvét blokkolja (1-2 seces ajax hívások) - de ebben sincs még kész az "ír éppen?" figyelő - és valószínűleg nem is lesz soha. Egyszerűen nem volt indíttatásom befejezni.

A végső ok a webfejlesztés elhagyására számomra az volt, hogy ránéztem egy oldalra, és azon nyomban tudtam minden funkciójáról, hogy hogyan írnám meg. Értsd szó szerint, ránézek a gyikre, és pontosan tudom, hogy hogyan írjam meg. Azt is, hogy hogyan javítsam pl. azt a hibáját, hogy a kommentem törlése után is megválaszoltak között legyen. Tehát a webfejlesztésben max. másoknak segítek, de kiléptem belőle, megint csak új, vagy valami motiváció hiányában. egyszerűen nem volt többé kihívás (itt megjegyzem, egy nyelvet hatalmas erőbedobással tudok tanulni, mert kihívás, de használni, ha nincs mire - ...)

Félreértés itt sem kéne, hogy essék: nem állítom, hogy tudok mindent, csak azt, hogy tudom az alternatíváját, vagy a Google-t használni, ha gondom van valamivel. És igen, nyilván van, amin elkezdem törni a fejem, de úgyis megoldom. Csak abban az esetben nem, ha nincs rá indokom.

Ezután elkezdtem az asztali fejlesztést. Ebben egyelőre megtaláltam azt az "erőt", ami nekem kell, pl. az OOP terén, rohadtul tetszik az egész, stb... Nyilván valaki idáig sem olvasta, egyébként oka sincsen rá, de ha a fentieket nem,

INNENTŐL

azért olvassa el.

Ugyanis nem véletlenül írtam a fentieket le. Nyilván senkit nem érdekel, nem is az a kérdés, hanem az, hogy mit lehet belőle okulni. Ha elkezded a VB-t úgy, hogy fogalmad sincs, mi a fenéről szól, mi az a .NET, stb, akkor előbb-utóbb nem fogod érdekesnek találni, nem látod majd benne azt az "erőt", amit képvisel, azt, hogy mire tudnád használni. Mindenki először hackerkedni akar, ezzel kapcsolatban amúgy van valahol egy jó kis leírás, de most nem találom - mindegy, a lényeg, hogy ez a nézőpont csakis bicskatörést eredményez, és az illető, bár jóllehet, ha nem így kezdi, kiváló programozó lehetne, így azonban mégsem lesz az belőle. Más jövőképek felrajzolását nem tartom feladatomnak.

Nekem szerencsém volt, hogy sikerült másodszorra jó helyen belekapaszkodnom az áradatba, de a motiváció is csak a net látványossága miatt maradt meg. Nyilván szar úgy kezdeni, hogy egy konzolt programozol, de ez hamar megváltozik.

Ezért is, általában kezdőknek egyezményesen a Pythont szokás ajánlani, egyszerű, lényegretörő, nem bonyolult, érthető, és kiváló alap egy c++, c#, java előtanulmányaként. Kezdj hát ezzel, ha komolyan gondoltad a kérdésedet.

Azért legyen egy utolsó bekezdés. Kissé szomorkás klasszikus zenét hallgatok éppen, ez vezet rá, hogy most még ezt megírjam: "ha komolyan gondoltad a kérdésedet. " - fájdalmasan vallom be magamnak, hogy tudom, hogy iróniából, számodra érthető szóval, gúnyból tetted fel a kérdést, ezért mindaz, amit leírtam, felesleges, és jóllehet, magamnak jó kis elgondolkozás volt, valójában konkrétan senki nem fog elolvasni egy ilyen irdatlan hosszú <em>izét</em>. Ha mégis, az remélem, értette a célzást és a tanulságot, miszerint miért plafonleszakítóan nagy hülyeség csak másolgatni, majd ezzel elégedettnek lenni.