Miért jó, ha fejlődik a mesterséges intelligencia?

Néhány eset, amikor jó lenne még, ha a számítógépek kicsit okosabbak lennének:

1. Fordítás. Az a gond az írott szöveggel, hogy nem egzakt, nagyon sok esetben csak a szövegkörnyezetből, a mondat valódi megértéséből derül ki, hogy egy szöveg egészen pontosan mit jelent. Elfogadható minőségű fordítás kizárólag valamiféle MI megléte mellett hozható csak össze.

2. Keresés a neten. Pl. milyen lenne, ha rákeresnél mondjuk a „macska” szóra, és olyan képek, illetve videók is előjönnének a találatban, aminél sem a kép, illetve videó címében, sem a leírásában, sem az oldal szövegkörnyezetében nem szerepel a macska szó, vagy annak valamilyen szinonimája, de magán a képen, illetve videón egy macska látható. Vagy ha mondjuk egy GYK jellegű oldalon fel akar tenni egy kérdést, hogy „Mennyi idős a Világegyetem”, akkor kiírná, hogy „Ezt a kérdést már feltették, lásd: Mikor volt a Nagy Bumm?”, vagy ha valaki feltesz egy kérdést, hogy „Adott egy tompaszögű háromszög, aminek a befogója…”, akkor visszakérdez, hogy valóban tompaszögűt akartál írni, mert olyan befogója csak derékszögű háromszögnek van, aminek nem lehet még egy tompaszöge is.

3. Pl. a számítógép figyelhetné a használati szokásokat, és ha valami nagyon nem megszokott dolgot észlel, abból következtethetne arra, hogy nem a számítógép tulajdonosa ül a gép előtt, és mondjuk ebben az esetben lezárhatná a gépet, bekérve valami jelszót, vagy ilyesmit.

4. Pl. az amazon.com dolgozott anno egy olyan rendszeren – hogy most hol tart, azt nem tudom –, hogy figyelte a könyvvásárlási szokásokat, és megpróbálta megjósolni, hogy mikor és milyen könyvet fogsz venni. Oké, ez így egy emberre elég pontatlan persze, de egy városnyi felhasználó esetén már azért lehet belőle következtetni, és előre odavinni X darab könyvet, és mikor megnyomod a megrendelés gombot, mondjuk még aznap csenget a futár, hogy meghozta a könyvet.

5. Az iparban is számos helyen dolgoznak emberek, akiket gyakorlatilag azért ültetnek oda a gyártás egy adott pontjára, hogy az agyukat használják, mint gépet. Gondolok itt olyanra, hogy selejtek kiválogatása. Nagyon monoton és szinte embertelen munka, de nem tudjuk automatizálni minden esetben. Ha van egy célirányos, kicsit intelligensebb eszköz, akkor simán használhatnánk azt, az embereket meg lehetne kicsit emberségesebb, kreatívabb, alkotóbb munkafolyamatoknál alkalmazni.

6. A mezőgazdaságban is ez van. Az ember tud mérlegelni, hogy egy tőkén most melyik a szőlőfürt és melyik a levél, kellően érett-e a fürt, nem rohadt-e, stb…

7. Már írták, de ott vannak az intelligensebb hétköznapi eszközök, pl. az automata porszívó. Vagy ott a Google autója, vagy az automatikus parkolás üzemmóddal rendelkező autók. Itt is lehet folytatni a gondolatmenetet, logikusan egyre intelligensebb, tanulni képes, a helyzetet sokkal mélyebben megértő rendszereket lehet alkotni.

> Előbb jön a terminátor

> Az alkotó mért adna hatalmat a teremtményének?

> Aki elég intelligens, az nem egyedül fog dolgozni, hanem például a hadseregnek vagy a Skynet Kft-nek.

Azért jók ezek a sci-fik mert rávilágítanak bizonyos jellegű problémákra, csapdákra. Viszont túlságosan általános képet festenek. A legtöbb ilyen sci-fiben a mesterséges intelligencia valami általános, minden téren intelligens, emberszerű robot, vagy számítógép. Ilyet nem hiszem, hogy egyhamar alkotnánk, mert nem sok értelme van. Maximum mint kuriózum lehet érdekes, de a hétköznapi életben sokkal inkább van szükség egy célirányos, adott feladatban szinte az emberi agy komplexitásával rendelkező rendszerre, ami más területben nem intelligens. Pl. ott a Google autó, amiből lehet mondjuk egy remek közlekedési eszköz, az embert túlszárnyaló értelmező, elemző, döntéshozó képességgel a közlekedés terén – aki ráadásul nem álmos, nem zavarják a gyerekek a hátsó ülésen –, de mondjuk egy ilyen berendezésnek nem lesz szeme, és nem fogja tudni megválaszolni azt a kérdést, hogy hogy számoljuk ki egy gömb térfogatát.

Akik ilyen területen dolgoznak, azok is látták ám a sci-fiket. Pontosan tudják, hogy milyen buktatók lehetnek az adott rendszer esetén, és nem fognak olyan dolgot egy ilyen MI kezébe adni, ami túl veszélyes. A súlyos döntéseket mindig az emberek fogják meghozni – pl. hogy mikor kell elindítani egy háborút –, és minden olyan lehetőséget le fognak zárni, ami ezt a döntést kiengedné a kezünkből. Akik a mesterséges intelligenciát megalkotják, ők fogják meghatározni azokat a főbb elveket, amely alapján működni fog. Itt is vannak azért persze buktatók, ha valaki olvasta Asimov robottörténeteit, az tudja miről beszélek.

Ha már a hadsereg került szóba: A háború célja nem a gyilkolás. A háború célja a győzelem, hogy a másik fél tehetetlenné váljon. Régen jobb híján ezt csak erővel lehetett megoldani, összeeresztünk pár ezer embert, aztán majd eldöntik, hogy ki az erősebb, ki ért jobban a fegyverforgatáshoz, kinek jobb az utánpótlása, stb… Ez azért annyira nem humánus. Pl. a Marathóni csatában kb. 6500 ember vesztette el az életét, egy jóval kisebb népességű világban, és ez csak egy csata volt a teljes háborúban. A Rigómezei csatában kb. 25 000 ember vesztette el az életét. A Mohácsi csatában kb. 20 000 ember maradt ott. A világháborúk még nagyobb veszteséggel jártak, és itt az a probléma, hogy nem csak a vesztes, de a győztes fél oldalán is rengeteg áldozat volt. Mára a fegyverkezés erősebben technikai jellegű. Már nem az a cél, hogy megöljük az ellenfelet, hanem hogy technikailag megbénítsuk. Ehhez célzott támadás kell. Pl. ha van egy drón, ami észrevétlenül képes megközelíteni a célpontot, ott a lehető legkritikusabb ponton képes rombolást végezni, akkor az jóval hatékonyabb, és járulékos következménye ennek a hatékonyságnak, hogy emiatt kevesebb embernek kell meghalnia. Oké, mondjuk az Öbölháborúban, vagy az Iraki háborúban is óriási tömegben haltak meg emberek, de pont azért, mert klasszikus háború volt ez inkább. De ott van a hidegháború, ahol tényleges fizikai konflikusok nem igazán voltak, mégis a cél a másik rendszerének összeomlasztása volt.

A jövő háborúi egyre kevésbé a fegyverekről szólnak. Sokkal inkább cél az ellenség informatikai, kommunikációs rendszerének megbénítása, mondjuk az áramforrások likvidálása, stb… Szóval az intelligensebb eszközökkel vívott háborúk járulékos hozadéka akár lehet az is, hogy kevesebb emberáldozattal kell megvívni azt a háborút.