Miért ne használhatnék goto utasítást, ha break, continue és exit utasítások sem kevésbé különbözőek?

"Ritkán kell, de akkor nagyon. Javában esetleg téphetnéd a hajad, hogy nem tudsz kiugrani egy dupla ciklusból, mert a goto szó tabu."

Megfelelő tervezéssel simán kikerülhető. Megfelelően elnevezed a belső ciklus által végzett feladatot, írsz egy olyan nevű, booleant visszaadó függvényt, és kész is.

Persze, megoldható függvénnyel is, de időnként minek? Pláne, ha sokszor használod, különböző esetekben, és a végén lesz vagy harminc függvényed, ami megcsinálja a feladatot, külön fájlban, és hülyére scrollozod magad, mire megtalálod, amit akarsz. Egy goto meg három sorral lejjebb nem kavarja meg az embert (ha igen, akkor úgy kell neki).

Ha viszont terjedelmes a ciklus, akkor már megvan az elveszés veszélye, olyan esetben inkább legyen rá metódus tényleg :D

Nekünk mindig azt mondták, a Goto addig jó, amíg egy képernyőn van mind a két vége :D

Egyébként tényleg labirintust csinál a kódból, és az életben nem találod meg, mi hova mutat.

Aki neked mondta az úgy tűnik nem volt tisztában azzal, hogy a kód többnyire csak nő, és nem csökken. Tehát ami az elején még egy képernyőn van, jó eséllyel el fog mászni. Kipakolni függvényekbe meg nem kerül semmibe, és ha szigorúan veszed az egy függvény maximum egy képernyőnyi lehet (kb 100 sor) elvet, akkor eleve mindent függvénybe teszel. Sokkal egyszerűbb a következetes függvényneveket értelmezni, mint a kódot bogarászni, hogy ez a ciklus vajon miért pakolgatja a biteket jobbra-balra.

No meg ha IDE-t használsz az pattog a függvények között szépen.