Egy forráskódban mikor valósul meg a többalakúság? Egyáltalán mi az a többalakúság?

A többalakúság lehetővé teszi, hogy úgy bánjunk egy származtatott osztállyal, mintha az a bázisosztály objektuma lenne.

Nem értem.

Olyan hülyén van megfogalmazva.

Tehát akkor a többalakúság lehetővé teszi azt,hogy én a bázisosztály egy objektumát úgy kezeljem mintha az a származtatott osztály objektuma is lenne.

X *obj1 = new Y ;

Itt az obj1 egy mutató ami egy X típusú objektum címét várja.

De egy Y típusú objektumét kapja.Ugye ez azért jó így mert az Y származtatva van az X ből ezért valójában az Y az X is.

Ez jól mondtam?

Gyakorlatilag mi történik itt.

X *obj1 = new Y ;

Mert amúgy tényleg nem rendelhetünk X objektumot váró mutatóhoz Y típusú objektumot.Itt konvertálódik a háttérben az obj1 Y-ná?Vagy hogy van ez gyakorlatilag?

Ez az egész többalakúság csak úgy működik,hogy ha virtuális függvényeket használok.

const X *const x(new Y) ;

x-> //Ilyenkor a fejlesztői eszközöm ki listázza a X metódusait,adattagjait persze csak ha publikus.De az Y metódusait már nem listázza ki.

Mi értelme van a többalakúságnak,ha nem listázza ki az Y adattagjait?Y adattagjait nem lehet elérni csak a virtuális táblázat segítségével, akkor mi értelme van ennek az egésznek?

Ha például Y osztálynak lenne egy metódusa ami nem szerepel a bázisosztályban akkor azt nem lehet elérni sehogy,csak így:

x->Y::