A webes fejlesztők miért nem hagyják figyelmen kívül az internet explorert és miért nem optimizálnak inkább a normális böngészőkre?

Mert a felhasználók igen jelentős része használja az ie különböző verzióit.

Egyébként tisztességes fejlesztő nem egyik vagy másik böngészőre optimalizál, hanem a különböző szabványoknak megfelelően kódol, és bízik benne, hogy az összes böngésző helyesen fogja értelmezni, amit ő csinált. És ha valamelyik mégsem, akkor lehet keresgélni kiskapukat... :/

Szia!

Én ezek szerint nem vagyok tisztességes, mert én meg olyan oldalakat kell hogy gyártsák ami a népszerű böngészőkőn és a népszerű verziókkal jó legyen, mert különben nem fizetnek ki, ha azt mondom hogy ez faxa de csak ie 9.2.4.1 mert nekem ez van a gépen és ez a zsír zsír zsír

A válaszok remekül leírják, hogy hogyan dolgozik egy webfejlesztő, de egy dolgot kihagynak.

A weboldal fejlesztője - a legtöbb esetben - pénzért dolgozik. Akár a munkáltatója, akár a megrendelője fizet neki, mindegyik elvárja, hogy az oldal a lehető legnagyobb közönség számára zökkenőmentesen megjelenjen, és a funkcióit ellássa.

Tehát a webfejlesztő azért nem hagyhatja figyelmen kívül az IE-t, mert nem ezért fizetik.

A kérdés második felét már megválaszolták előttem.

Egyébként ha te készítenél egy blogot hobbiból, ami mondjuk a legtutibb csokoládérecepteket tartalmazza, te örülnél annak, hogy ha csak a fenti böngészőket használó háziasszonyok tudnák elolvasni a blogod, de a többiek nem? Persze megteheted, hogy te figyelmen kívül hagyod, de egy oldalnak - még ha privát oldal is - kell hogy legyen célja. Ha csak 15 "normális" embernek készítesz oldalt, azt teszel, amit akarsz. De ha olvasottságot szeretnél, ezáltal pedig pl. reklámbevételt, akkor neked is a fenti webfejlesztői tanácsokat kell betartanod.

A válasz egyszerű: A megrendelő diktál. (Ha valaki magának csinál holnapot, akkor tekinthető ő a megrendelőnek.) A megrendelőnek az az érdeke, hogy a honlapját minél többen lássák, minél kevesebb böngészőn okozzon problémát.

Ha egy webfejlesztő nem igazítaná IE-re is a honlapot, akkor a megrendelőtől kapna rendesen. Az ilyen fejlesztő nem sokáig maradna a szakmában sikeres.

Egy normális webfejlesztő ezért megtanulja hogyan lehet olyan kódot készíteni, ami minden böngészőn ugyanúgy néz ki. Ha rendszeresen készít honlapokat, akkor idővel ez rutinszerűvé válik. Max. egy-egy speciális esetben merül fel a probléma.

Egy normális webfejlesztő nem böngészőre fejleszt. Nem is a validságra törekszik. A validság max. azt biztosítja, hogy a böngészők újabb és újabb változataival is kompatibilis marad a honlap.

Egyébként az IE újabb változatai már egész jól alkalmazkodnak a W3C ajánlásaihoz. Szóval észbe kaptak a fiúk. Az IE6-ot meg próbálja a Microsoft gőzerővel kiirtani, mert a saját céljainak is az útjában áll.

* * *

Amúgy ma már tényleg az IE a kihúzó, de érdemes kicsit megnézni a böngészők és a HTML CSS jelölőnyelvek történetét, és már nem annyira egyértelmű a kép.

(Kis vizuális segítség: [link] )

Annyit tudni kell, hogy a W3C nem szabványt ír elő, hanem ajánlást. Deklaráltan a szoftvergyártókra bízza az ajánlásainak implementálását. Mivel nyílt dologról van szó, így bárkinek joga van bővíteni, szűkíteni, máshogy értelmezni ezt az ajánlást.

A W3C 1994-ben alakult. Az IE fejlesztése szerintem ekkor már javában zajlott. Az első IE hatalmas dobás volt, mivel ugye a böngészővel jött. A képen a trendek jól leolvashatók, nagyon úgy nézett ki – és be is jött –, hogy az IE lassan, de biztosan teljesen kiszorítja az NN-t.

Az IE tehát nem sokat törődött a W3C ajánlásaival, hiszen övé a piacvezető böngésző, egyetlen konkurenciája stabilan haldokló fázisban van. Az IE oldaláról nézve a W3C csak egy glittegylet, akik unalmukba aztán olyan ajánlásokat csinálnak, amilyet csak tetszik. Gondolom technológiai okok miatt eltértek bizonyos pontokon a W3C ajánlásaitól. (Tipikusan pl. a margók vs. szélesség terén.)

Közben az NN elhalálozott. Az IE6-ig tehát nem volt lépéskényszer a Microsoftnak, rá is ültek egy kicsit a babérjukra. Persze fejlesztgettek ezt-azt, de komolyabb változások nem voltak. Csakhogy megjelent egy új konkurencia, a Mozilla. Elég jelentősen elkezdte elszipkázni a piaci részesedést, ezért az IE is észbe kapott kicsit. Újra éleződött a harc, és a kisebb szereplők (Mozilla, a gyakorlatilag halott NN, valamint az Opera) szépen beálltak a W3C mögé.

A Microsoft kénytelen volt alkalmazkodni ehhez a tényhez és változtatni a HTML és CSS implementálásához való hozzáállását. Természetesen kompatibilitási és egyéb okok miatt ez azért nem ment – vagy nem megy – zökkenőmentesen.

Közben megjelent egy újabb szereplő, aki szintén a W3C mögé állt be. Összességében ezek már kezdik fenyegetni az IE monopóliumhelyzetét, tehát muszáj volt gőzerővel beelőzni őket. Az IE szépen rástartolt a HTML5 implementálásra, amivel jócskán meg is előzte a többieket. Ők megint kapcsoltak, és azóta ilyen feszített tempójú a második böngészőháború.

A lényeg, ha megnézzük, hogy melyek a problémás böngészők, akkor látható, hogy azok olyan időben készültek eredetileg, mikor az IE egyeduralkodó volt, és mivel semmi nem kényszerítette, hogy a W3C által kijelölt utat járja, így teljesen érthetők a Microsoft döntései.

A W3C-t sem kell ám félteni. Csináltak ők is meredek dolgokat.

A többi böngésző sem állt ám valami fényesen sokáig a W3C helyes implementálásával. Az jó azért, hogy nem annyi irányban ágaztak el, ahányan voltak, de azért a W3C mögé való felsorakozásnak nem a felhasználó kielégítése volt a célja, hanem az IE támadása. Pl. a CSS 2.0 annyira előrehaladottnak sikerült, hogy képtelenek voltak a böngészők teljes egészében implementálni azt. Így – gondolom részben azért, hogy a bajtársai ne pártoljanak el tőle – kénytelen voltak visszabutítani a CSS-t és így született a 2.1-es ajánlás. A kimaradt részek a CSS3-ban jönnek vissza, vagy még ott sem. A CSS3 implementálása sem teljes egyetlen böngészőben sem.

Mondjuk nem is lehet teljes, hiszen még kész sincs. A CSS3 és a HTML5 is nyitott még, azaz történhetnek benne változások. (Történtek is, sőt olyan változás is történt ami teljesen szembe megy az össze böngésző már implementált megoldásával.)

Még egy gondolat: Meg kell különböztetni a megjelenítő motort és a böngésző program kezelőfelületét. A két dolog külön-külön értékelhető és ha így nézzük megint kicsit más a kép.

Az IE megjelenítő motorja anno pl. a 6-os változatnál elég stabil volt ám. A böngésző összeomlását inkább a keretprogram okozta. Voltak jó kis böngészők, amik az IE motorját használták és elég szépen működtek, stabilan, kis erőforrásigénnyel és számos biztonsági rést is áthidaltak (Pl. Maxthon 2-es sorozat.)

Anno a Mozilla és a Firefox nem is igazán a megjelenítő motorral nyerte el a felhasználók tetszését, hanem a kezelőfelülettel. Ez főleg a Firefoxra igaz. A fülek és kiegészítők nagyot dobtak a böngésző kezelhetőségén. De a motor más tészta. A 3.0-ig a Firefox is elbukott pl. az acid2 teszten. (Ekkor az IE már a 7-es változatnál tartott.) Tehát a Gecko sem volt ám tökéletes. (Ma sem az.)

Az IE ma is leginkább a kezelőfelület terén van lemaradva. A motor elég ütős. Most nem akarom azt mondani, hogy jobb, mint a többi böngészőben – bár véleményem szerint sok szempontból igen –, de mindenesetre összemérhető velük. Persze millió szempont van, mindig lehet találni olyan szempontrendszert, amiben akármelyik jobb, mint akármelyik másik.

Egyébként – csak hogy tiszta legyen a kép – Firefoxot használok, esetenként Chrome-ot, illetve jó ideig használtam Operát, tehát nem vagyok egy IE fanatikus. Pont a kezelőfelület volt az, ami miatt jó ideje nem használtam az IE-t.

... mert még mindig túlnyomórészt ez a legelterjedtebb böngésző?

Egyébként elég nagy baj is lenne, ha figyelmenkívül hagynák az IE-t: a 9-es verzió belőle igencsak megfelel a kritériumoknak ("normális böngésző"), sőt, még jobb is, mint némelyik társa...