Melyik volt a legjobb régi processzor?

Az, hogy a z80-ból adtak el a legtöbbet, nem jelenti, hogy az lett volna a legjobb. Az elterjedtség oka lehet a jó marketing stratégia és az ár is.

A kérdező ráadásul alaposan el van tájolódva, mert egy kalap alá vesz 8, 16 és 32 bites processzorokat.

Motorola processzorok nincsenek is a felsorolásban, pedig azok között vannak az igazán jók.

A legjobb 8 bites processzor a Motorola 6809.

Mit jelent, hogy „jobb”? Van számos technikai adat, hogy a legfontosabbakat említsem: tranzisztorok száma, órajel frekvencia, adat- és címbusz szélessége, ár, fogyasztás. Ebből számos másodlagos jellemző is kiszámolható, pl. 1 Wh energiával elvégezhető műveletek száma, tranzisztorok fajlagos ára stb… Az is kérdés, hogy ezeket objektíven hasonlítjuk-e össze, vagy az adott korhoz mérten értékeljük.

Meg vannak külső tényezők által meghatározott jellemzők: elterjedtség, az adott processzort használó gépek elterjedtsége, a rá írt szoftverek száma/köre, a hozzáadott körítés az adott számítógépnél. No meg persze az ilyen kérdéseknél előjön a nosztalgia faktor, de attól, hogy nekem Commodore 116-om volt, így történetileg úgy alakult, hogy a 7501/8501-es processzorokhoz kötődnek gyerekkori emlékeim, attól még nem jelenti azt, hogy egy általam nem annyira ismert és/vagy nem annyira használt processzornál jobb is lenne.

(Ráadásul a 386-os már inkább processzorcsalád, mint processzor.)

Számomra önmagában értelmezhetetlen egy 33 Hz-en órajellel rendelkező, 275 000 tranzisztort tartalmazó, 32 bites adat- és címbusszal rendelkező 386-ost – ami ráadásul kompatibilis a felsorolás néhány másik szereplőjével – összehasonlítani egy 3 Hz-es, 6000 tranzisztoros 8/16 bites adat/címbusszal rendelkező processzorral. Ez olyan, mintha egy Skoda Favoritot kellene összehasonlítanom egy Csepel Csaba biciklivel. Ez utóbbi maximum olyan speciális szempont alapján lehet legfeljebb jobb, mint pl. az ára, a hordozhatósága (súlya, mérete), fogyasztása, vagy valamilyen technikai részletkérdés jellegű jellemzője. Ez adott szempontból lehet fontos, más szempontból meg irreleváns.

"Ráadásul a 386-os már inkább processzorcsalád, mint processzor."

Dehogy. A 386 SX éppen olyan volt, mint a 8086 esetében a 8088-as.

A 8088-as a 8086-os CPU-nak olyan verziója volt, ami csak 8 bites adatbuszon keresztül kommunikált a külvilággal. A 86-os adatbusza viszont 16 bites volt, akár a proci szószélessége.

A 386-os esetében (32 bites gépi szó) a DX verzió befele-kifele 32 bites volt, az olcsóbb verzió volt az SX, ami szűkített (csak 16 bites) adatbusszal rendelkezett, de ez tette lehetővé, hogy két darab 1 MB-os SIMM modullal is üzemeljen a gép, négy helyett.

Én pl. ezért vettem magamnak SX-et, mert ha nem így teszek, akkor várhattam volna még hónapokat, amíg - szinte gyerekként - összegyűjtök plusz 10 000 forintot két másik SIMM modulra is (az első kettőt a németországból hazalátogató nagybátyámtól kaptam ajándékba).

Sajnos elterjedt akkoriban az a legenda, hogy az SX processzorok a DX procik lebutított, gyengébb, kiherélt változatai. Ez nem igaz. Az egyetlen korlát és különbség az volt, hogy az adatokat az SX-ek egy helyett két ciklusban tudták írni és olvasni, mert félakkora (16 bit) volt a az adatbuszuk szélessége, mint a DX-eké (32 bit).

Ez bár kétségtelen, hogy lassított a programok futásán, de nem számottevően. Annyira keveset, hogy ezt a gép használója észre sem vette. Sok program esetében egyáltalán nem is volt ennek jelentősége.

2*Sü:

Azt hittem, csak elírás, de kétszer is Hz-et írtál, MHz helyett.

Valójában MegaHertz-ekről (MHz) van szó, a Hz mint alapegység egymilliószorosáról.

Egyébként a felvetésed annyiban helyes, hogy tényleg nehéz összehasonlítani két processzort, csak úgy.

Létezik a MIPs, mint kvázi univerzális mértékegység, ami az 1 sec alatt végrehajtott utasítások számát hivatott mérni. Innen is a neve, hogy Million Instruction Per Secundum. De ez sem perfekt, mert egy 6502-nek nyilván több utasításba telik ugyanazt a műveletsort elvégezni, mint egy z80-nak. Előbbi ugyanis Risc, a z80 meg egy Cisc szerkezetű processzor.

Az viszont elég beszédes, hogy amit a Z80 tudott 2.5 - 3.5 MHz-en, azt kb. tudta a MOS 6502 1 MHz-en.

Tényleg Z80 volt a legtöbb 8 bites home computerben akkoriban, de MOS 6502 (pontosabban ennek egy 8 bites porttal fűszerezett változata, a 6510) volt a legnépszerűbb számítógépben, a commodore 64-ben és a szintén milliós darabszámban eladott Apple II gépekben is.

> Dehogy. A 386 SX éppen olyan volt, mint a 8086 esetében a 8088-as.

Pont ezért írtam, amíg a 8086-os és a 8088-as két processzor volt, két eltérő számozással, addig a 386-osnak megfelel a 386(DX) is, a 386SX is, a 386SL is, meg voltak ezeknek még mindenféle más változatai is (EX, EXTB, EXTC stb…). Nyilván voltak szép számmal közös vonások, kompatibilitások, de mégiscsak más processzorról beszélünk, más számú tranzisztor volt bennük – az SL-ben pl. kb. 3-szor annyi, mint a DX-ben – nyilván más módon összekapcsolva. És nem csak mondjuk javítgatásról volt szó, más volt az üzemi feszültség (így a fogyasztás is), az SL esetén az adatbusz szélessége is, ami azért jelentős eltérés ahhoz, hogy az 386-osra ne processzorként, hanem kvázi processzorcsaládként, vagy legalábbis különböző változatú processzorok közös kategóriájaként tekintsünk.

Bár olyan szempontból kvázi mindegy, hogy amilyen szempontból mondjuk egy 386SX üti a többit, olyan szempontból a 386SL vagy a 386DX is.

> Azt hittem, csak elírás, de kétszer is Hz-et írtál, MHz helyett.

Typo + copy/paste

1./ Szerintem itt megint belefutottunk abba, hogy "barátunk" nem szedi az előírt rendszerességgel a megfelelő dózisban a bogyóit amit a doktorbácsi felírt neki. Vagy megint vissza kéne mennie emelni az adagon.

2./ 2*Sü a 15. hsz-ben (2024.11.25. 10:55). egy érdekes problémát feszeget, mitől jobb az egyik processzor mint a másik? Ezt vö. betegünk 14.hsz. (2024.11.24. 22:39)-vel. "A legjobb 8 bites processzor a Motorola 6809". Azt, hogy ezt mire alapozza nem tudom. De milyen szempontból jobb a 6809, mint akár melyik másik 8 bites proci? Eleve az már erősen "kései" is volt, mert akkor már a világ nagy része a 16 bites procik felé tartott (akár maga a Motorola cég is a 68000-es nem sokkal utána 1979-ben jelent meg), illetve az Intel 8086 szintén 1978-ban jelent meg.

Tudom betegünk jön majd azzal, hogy de még most is vannak a 8 bites microcontrollerek (azért írom ide, mert tudok róluk, de a kérdés másról szól, azért nem beszélek róluk, és mielőtt ebbe is belekötnél vedd be sürgősen a gyógyszereidet), és fejlesztik is azokat. Igen tudom, de nem erről szól a kérdés.

2*Sü szempontjai mellé én beletenném, hogy mennyire "könnyű" vele hardvert építeni. Mennyi plusz áramkör és egyebek kellenek hozzá. Mennyire van jól dokumentálva, mennyire elterjdt. És amit betegünk írt már korábban is minden műszaki termék esetén a marketing sem elhanyagolható szempont. Ezek össszeségében fogják meghatározni, hogy egy processzor mennyire jó vagy sem. Azt végül is az fogja eldönteni, hogy "mennyire sikeres". Lehet, hogy vannak paraméterek amiben pl. az A proci jobb, mint a B, de van amiben egy C proci mindkettőnél jobb. De lesz olyan paraméter ami (esetleg látszólag másodlagos) amiben a B jobb az A-nál is meg a C-nél is (és ez nem is biztos, hogy szigoruan vett műszaki paraméter, hanem pl. marketing, dokumentáció minősége stb. stb.).

"de mégiscsak más processzorról beszélünk,"

Éppen ez az, hogy nem beszélünk, nem is beszélhetünk más processzorról.

A 386 DX,SX,SL egy és ugyanaz a processzor, ugyanarra a kódra ugyanazt a végeredményt produkálja, csak az SX-nek az adatbusza volt szűkített, az SL meg kis fogyasztású rendszerekbe szánt példány volt.

Ez azért érdekes (és fontos), mert egy SX processzor gyártása* semmivel nem volt olcsóbb, mint egy DX-é, mégis jelentősen drágább volt a DX.

* maga a tokozás - DX esetében a kerámia - már drágította a terméket, de messze nem annyival, mint amennyivel többe került akkoriban egy DX proci az SX-nél.