A nyelvészet ennyire fontos?

" C2-es nyelvvizsga szintre gondol,"

C2 és anyanyelvi szint között fényév különbség van. Először talán azzal próbálj meg képbe kerülni, hogy mit is jelent az, hogy anyanyelvi szint.

"Amikor nyelvészetet tanulsz, akkor nem nyelvhasználatot tanulsz, hanem azok felépítését működését."

Amikor a sokadik nyelvet tanulja valaki, akkor a korábban elsajátított nyelvek szerkezeti felépítése, szabályrendszere, szintaktikája, egyedi pragmatizmusa segíti őt abban, hogy a nyelvet, amit éppen tanul, sokkal hamarabb tanulja meg mint az, aki egy idegen nyelvet sem, vagy esetleg egyet beszél. Ez akkor is így van, ha a korábbi nyelvektől merőben eltérő szerkezeti felépítésű nyelvet tanul. Sajnálom, hogy nekem kell tudatnom a szomorú hírt, neked semmi közöd nincs a nyelvészethez, a logikához meg még annyi se.

Bringamanó,

"_Egy_ nyelv megtanulásához nem kell nyelvészetet tudni "

Dehogy nem kell. Elég sok nyelvtanár hangoztatja is, hogy egy idegen nyelvet megtanulj, először magyarul kell megtanulnod. Ami nem azt jelenti, hogy az illető ne tudna beszélni magyarul, hanem azt, hogy tudnia kell mi az a névelő, névutó, személyes névmás, mi az az igeidő, mik a szófajok, határozók, jelzők. Ezek ismerete nélkül is meg lehet tanulni egy idegen nyelvet, de sokkal keservesebb lesz az út. Ha nyelvi közegben tanulja, akkor a kényszerűség nyilván segíteni fogja.

"Minél több nyelvet tud valaki, annál több olyan dolgot tud, persze, aminek egy részét a nyelvészek is, de attól az még nem ugyanaz, csak kis átfedés van."

Nem olyan kicsi az. Az emberiség első nyelvészei olyan emberek voltak, akik több nyelvet beszéltek. Ezeknek az elsajátított nyelveknek a jellemzői egy koponyában kaptak helyet, ami lehetőséget adott a koponya tulajdonosának a nyelvek elemzéséhez. Ezek az emberek ismerték fel, hogy egy nyelvnek van nyelvtana, rá jellemző szabályrendszere. Ezek az emberek alkották meg a nyelvészet első fogalmait. Ők kezdték el a nyelvek rendszerezését, ők ismerték fel először, hogy vannak nyelvcsaládok. Azt is, hogy milyen nyelvi hasonlóságok és milyen nyelvi különbségek vannak két vagy több nyelv között. Aki olaszul tud, az nagyon hamar megtanul spanyolul, portugálul, de a román sem lesz számára tragédia. A németül beszélő, ha soha nem tanult angolul, akkor is sokat megért az angolból, egy keveset a hollandból is.

"proof that you can speak English like a native."

Ez annyit jelent, hogy valaki úgy beszéli az angolt, ahogy az angol nyelvterületen született beszélők és nem azt, hogy anyanyelvi szinten ismeri a nyelvet. Különbség: a C2-től nem várja el senki, hogy megértse azokat a nyelvi leleményeket, szándékos vagy eshetőleges hangzásbeli torzulásokat, amelyekre értelemszerűen csak egy anyanyelvi szinten beszélő képes.

Egyszerű példa erre: Tuvudsz ivigy beveszévélnivi? Valami ehhez hasonló, angolban elég nehezen menne a C2-eseknek.

A C2-esek csak kiválóan beszélik a nyelvet, de nem anyanyelvi szinten.

Nyelvet tanulni két féle módon lehet. Skolasztikus és belátásos módszer szerint. A skolasztikus az, amikor megismerem a szabályokat és azokat alkalmazom. A belátásos meg az, hogy nem készen kapom a nyelv szabályrendszerét, hanem még azt is nekem kell feltárnom. Ez utóbbi módszer sikere olyan esetleges, hogy a nagybátyám huszonnyolc év alatt sem volt képes megtanulni angolul ezért a lányát cipeli magával ha orvoshoz megy. Nem ő a világban az egyetlen.

Az meg engem totál nem érdekel, hogy neked hányas az IQ-d. Aki saját magát ilyesmivel kényszerül szopogatni, vigasztalni, arról megvan a sommás véleményem.

Pánini (i. e. 5. század) lefektette a szanszkrit nyelv nyelvtani szabályait. Jelölési rendszere hasonlít a modern matematikai jelöléshez, a metaszabályokat, a transzformációkat és a rekurziókat olyan kifinomultan használta, hogy nyelvtana a Turing-gépével ekvivalens számítási erővel rendelkezett.

Pánini műve a modern formális nyelvtanok elméletének előfutára is, a legtöbb mai programozási nyelv által használt Pánini-Backus forma szintén jelentős hasonlóságokat mutat Pánini nyelvtani szabályaival.

Pingala (i. e. 4. század – i. e. 1. század között) prozódiáról, versmértékekről írt, értekezésében a rövid és hosszú szótagok különféle kombinációjakor a kettes számrendszerhez hasonló eszközt használ.

Fentiekkel én igazolva látom a kérdésben foglaltakat. Egy jó programozónak tényleg szüksége van a munkájához, átlagot meghaladó nyelvtani ismeretekre is.

2.1. Út a matematikai formulától az implementációig . . . . . . . . 9

2.2. Feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12

2.3. Típus, művelet, állapot és állapottér . . . . . . . . . . . . . . 13

2.4. Feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14

ABC-k, szavak, nyelvek 15

3.1. Szavak és ábécék műveletei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

3.2. Véges szavak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15

3.3. Műveletek véges szavakkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

3.4. Konkatenáció . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16

3.5. Konkatenáció tulajdonságai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17

3.6. Szavak hatványozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

3.7. Szavak tükrözése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18

3.8. Résszavak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

3.9. Szavak bonyolultsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19

3.10. Mondatok bonyolultsága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20

3.11. A bonyolultságból adódó problémák . . . . . . . . . . . . . . . 22

3.12. Végtelen szavak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

3.13. Műveletek ABC-kel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 23

3.14. Lezárt, pozitív lezárt . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 24

3.15. Formális nyelvek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26

3.16. Feladatok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27

4.1. Generatív grammatikák . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29

4.2. Nyelvtanok csoportosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 37