Ha a HTML, CSS, Javascript, SQL és React nyelveket teljes mértékben elsajátítom, akkor már képes vagyok majdnem bármilyen weboldalt felépíteni?

Egy statikus weboldal - ami csak kliensoldali leírónyelveket (HTML-t és CSS-t) esetleg a megjelenítést finomítását végző Javascript-kódokat alkalmaz, csak egyirányú kommunikáció: a weboldal tulaja feltölti a szimpla non-interaktív, dokumentumszerű tartalmat a webtárhelyre, ahonnan a tartalom fogyasztója a webböngészővel letölti. Ezt nevezik a World Wide Web első korszakának Web 1.0-nak.

A dinamikus weboldalaknál a dokumentumszerű tartalom változik - ezt a weboldal webböngészőben megjelenő felületén űrlapokkal, a webszerveren meg az előbbi felületről érkező adatokat a szerveren levő adatbázisokban kezelő (erre szolgálnak a különböző SQL-implementációk) szerveroldali nyelvekkel (PHP, nodeJS, Python, Java, C#,...) érik el.

És itt a kommunikáció nem egyirányú: a tartalom fogyasztója nem csak passzívan letölti a tartalmat, hanem tehet is hozzá: hozzászólhat, új adatokkal bővítheti azt (mint itt, ezen a fórumon, vagy egy blogbejegyzés/hírportál kommentszekciójában).

Ezt nevezik a World Wide Web második korszakának Web 2.0-nak.

A webalkalmazás nem pusztán dokumentumokkal operál, hanem adatokkal. Olyan, mint egy asztali alkalmazás - például egy raktárnyilvántartás, egy számlázó program, egy könyvtári adatbázis, egy levelezőkliens, de akár egy kép-/hangszerkesztő program is - csak webes felületű, webböngészőből kezelhető.

Lehet pusztán lokális adatokkal operáló - szóval csak kliensoldali technológiákat (HTML, CSS, Javascript) használó - de mivel gyakran többen, több helyről használják, ezért az előbb említett szerveroldali nyelveket is alkalmazzák.

A React egy, a Javascriptre épülő, azt "leegyszerűsítő" keretrendszer, nem különálló nyelv.

#6: Elöljáróban leszögezném: én nem a "weboldalt igen, webalkalmazást nem"-állítást megfogalmazó #1-es hozzászóló vagyok, hanem a #5-ös kifejtést alkotó.

"hogy ezeket a nyelveket miért nem tartod elégnek egy webalkalmazás felépítéséhez"

Egyrészt különbséget kell tenni a weboldal és a webalkalmazás között.

A weboldal szimpla dokumentumokkal - például ilyen egy blogbejegyzés, egy híroldal cikke, egy közösségi oldalon közzétett státuszüzenet - illetve az arra történő reakciókkal operál, a webalkalmazás pedig adatokkal.

Előbbit - ha az arra történő reakciókat nem vesszük figyelembe, szimpla statikus oldalról beszélünk - kivitelezheted pusztán HTML és CSS (amik pusztán leírónyelvek, nem programozási nyelvek) segítségével (esetleg alkalmazhatsz pusztán a megjelenítést színesítő kliens oldali Javascript-kódokat); utóbbihoz az adatok feldolgozása miatt viszont mindenképpen kell programozási nyelv - kliensoldalon Javascript, szerveroldalon meg többféle lehetőséged van. Pusztán, kliensoldali nyelvekből (HTML+CSS+Javascript) is felépíthető egy webalkalmazás, de az nem lesz alkalmas arra, hogy bárhonnan, bármilyen gépről hozzáférj az alkalmazásban tárolt adatokhoz, illetve csak egy felhasználó tudja kezelni.

Másrészt különbséget kell tenni a webböngészőben futó kliens oldali Javascript és a szerveroldalon futó nodeJS között. Bár mind a kettő Javascript, de az utóbbival tudsz kezelni például adatbázis-szervert, eléred a szerver fájlrendszerét, tudsz létrehozni webszervert, az utóbbival nem.