Unity floating point precision problémára miért nem ajánlja senki a következő megoldást?

Tételezzük fel, hogy a játék csak egyszemélyes játékmóddal rendelkezik, de valamilyen oknál fogva szükséges, hogy egyetlen jelenetből épüljön fel, viszont az ismert, címben is említett probléma, jelentkezik egy bizonyos távolságon túl (először csak remegés, majd teljes glitch), mivel a scene óriási helyet igényel, és bonyolultabbá tenné a több jelentre való felosztást.

Én azt gondolom, hogy legegyszerűbb létrehozni egy üres objektumot, pl. MasterObject néven, és az összes elemet ide belepakolni. Tehát minden maradna a régi a hierarchiában, kivéve, hogy a MasterObject az ős szülő, ami alapból tartalmazza a pozíciót, és ha ennek a pozícióját változtatjuk, akkor a benne lévő összes elemé is vele együtt változik. Tehát megszabunk bizonyos korlátokat a létező összes irányban (vagy legalább is olyan irányokban, ahol fizikailag lehetséges, hogy a játékos, és/vagy kamera eljuthat a kritikus távolságig), majd ellentétes irányba áthelyezzük a szülő objektum pozícióját.

Röviden, a jelenet és annak egyes részei mindig is belelógnának a kritikus pozíción túlra, csak éppen úgy lenne elcsúsztatva az egész, hogy ahol a játékos tartózkodik, az mindig a határértéken belül maradjon.

Én eddig csak összetettebb megoldásokat találtam erre, külön script, SceneManagement, for ciklussal végigmegy a scene összes elemén, de nem értem, miért nem lehet egyszerűen csak kihasználni a hierarchia előnyeit, vagyis az egymásba ágyazást. De lehet valahol említik is, csak én nem találtam még.