Van ennek bármi értelme?

Annyi az értelme, hogy a képző hellyel leszerződött partnercégek által kijelölt feladatok elvégzésére betanítsanak x embert. Aztán ha majd az iparban meg autodidakta úton ragad rá ez-az, akkor lesz értéke, addig meg ő kap fizetést, a cégnél meg el van végezve a munka, amire felvették őket, mindenki boldog.

Autodidakta úton piszoknehéz elkezdeni. Motivációs és álláskeresési szempontból is. Annál ilyen szempontból jobb, hogy valaki vállalja, hogy ha rendesen tanulsz, akkor garantálnak neked állást. Ez egy egyenes út a szakmába, függetlenül attól, hogy milyen a tudás minősége. Gyorsabb, mint egyedül kínlódni, sokak számára. Én személy szerint azt vallom, hogy aki szakembernek akarja magát hívni és nyugodtan is akar aludni utána, az hajlandó elvégezni egy egyetemi képzést és legalább az akadémiai színvonal alját súrolja. Be lehet kerülni a szakmába máshogy is, mindenki ezerrel hozza fel a szorgalmas csodabogarak példáját, de arról senki sem beszél, mennyivel többen buknak bele az önálló tanulásba (ami egyébként egy egyetemi képzésnek is szükséges velejárója, de legalább nem kizárólagosan ez alkotja). Persze, 10 éve a szakmában dolgozva már hajlamos elfelejteni az ember, hogy bekerülni azért nem olyan egyszerű. Sok fölösleges kört spórol meg magának az ember, ha diákként tudja elkezdeni a pályafutását vagy egy képzés végén bejuttatják az első szakmai pozijába, legyen az akkori tudása akármilyen kula ipari szinten. Az fejleszthető és ezt a legkönnyebben akkor lehet megoldani, mikor már benn vagy. Ha jó alapjaid vannak, az előny, ha nem, akkor fel kell kötni a gatyót. De úgy gondolom, még mindig jobb ez az út, mint egy nem szakmai melóval elcseszni az időt és mellette próbálkozni nyelvek és keretrendszerek tanulásával, gyakran teljesen életszerűtlen példákon. Hogy ez pénzben kinek mennyit ér meg, az más lapra tartozik. Én diplomáért fizettem 2,5 millió forintot, ők egy certért fizetnek fele ennyit. Mások meg az idejükkel fizetnek. Mindannyiunknak másak a módszerei, most hogy kinek mi válik be, egyáltalán alkalmas-e a pályára, az már egyéni dolog.