Hogyan találhatom meg a legkönnyebben a hibát visual studioban?

Nekem működik:

using System;

namespace ConsoleApplication {

      public class Program {

            static void Main() {

                  double szam_egy;

                  double szam_ketto = 5.2;

                  szam_egy = Convert.ToDouble(Console.ReadLine());

                  double osszeg = szam_egy + szam_ketto;

                  Console.WriteLine("szám egy: {0} szám kettő: {1} összeg: {2}", szam_egy, szam_ketto, osszeg);

                  Console.ReadKey();

            }

      }

}

Nálad mi a helyzet, ha a videóról való körmölgetés helyett ezt másolod be?

[OFF]

Én most magamból indulok ki, de amikor én általános iskolás hatodik osztályos voltam, megijedtem attól, hogy hetedikben lesz infó órán programozás, és hogy az milyen nehéz lehet - meg amúgy érdekelt is, mert számítógéppel kapcsolatos.

A tanáromtól elkértem floppy lemezen a Turbo Pascal 6-ot, és az egyik szünetben megmutatta, hogyan kell csinálni egy kis programot, ami kiír egy szöveget arra a csúnya fekete képernyőre. Otthon feltettem a TP6-ot, majd 3 órát csesztem el arra, hogy reprodukálni tudjam a tanár kódját - és nem volt se internetem, se ismerősöm, akitől kérdezni tudtam volna, a tanárt pedig egy hét múlva láttam csak. Elolvastam és megpróbáltam megérteni a hibaüzenetet. Próbálkoztam, hogy hogyan javíthatom ki a hibákat. És a hosszú szenvedésemnek hála végül sikerült nekem is, egyedül, hosszú órák után. És büszkeséggel töltött el. Megjegyzem, 12 éves voltam ekkor. Aztán elkezdtem módosítgatni - mi van akkor, ha ezt itt átírom, vagy ha azt kitörlöm onnan. Voltak a floppyn néhány példaprogramok, magyarázat nélkül. Elkezdtem kísérletezni azokkal is. Lett egy elképzelésem arról, hogyan lehet a felhasználótól adatot bekérni, hogy mik azok a változók, ciklusok, eljárások és függvények. Egyre komplexebb dolgokat tudtam összerakni, és szépen lassan kialakult bennem néhány nagyon fontos képesség:

- Megtanultam önállóan megoldani a problémáimat

- Kialakult a programozói szemléletmód

- Időközben lett internetem, és megtanultam egyedül megoldást keresni a problémáimra

- Ha végképp nem jutottam dűlőre, el tudtam mondani, hogy mi a problémám. Tudtam, hogy a kódom közzététele nélkül nem fogják tudni megválaszolni a kérdésemet, rávilágítani a hibáimra, tanácsot adni stb.

Sajnálom, ha azt gondolom, hogy mindez józan paraszti ész kérdése. Rosszul esik látni, hogy megannyi információ mellett, ami az internettel ránk zúdul, ezzel sem képes a kérdező kezdeni semmit sem. Maga a kérdésének a részletessége olyan érzéssel tölt el engem, mintha abszolút nem érdekelné a téma, és vagy rá van kényszerítve (iskola), vagy egyből 3D FPS játékot akarna csinálni, mert az milyen menő. Ezért gondolom azt, hogy ez nem neki való. Akár kezdő, akár nem, nem látom azt, hogy energiát fektetne abba, hogy sikert érjen el.

#16 hagyjál már ezzel a baromsággal. Minden generációnak könnyebb, a következőnek még könnyebb lesz, az a cél hogy nehezebb legyen te agyhalott? Ma van ingyenes, jó altenratíva mindenre ami 25-30 éve még csak nem is létezett, de 15 éve is súlyos összegekbe került, és kapaszkodj meg, de pont emiatt sokkal több embernek nem megy el a kedve az egésztől amikor meglátja hogy minden kis szarhoz mennyit kell szenvedni.

Szerinted Sweeney nem örül hogy szól a fordító ha elírt valamit? Vagy miért vannak egyáltalán programnyelvek, miért nem toljuk közvetlen gépi kódban? Miért létezik intellisense? Több mint 10 éve nem írtam végig egy for ciklust, valamelyik nap pont meg is szenvedtem ezzel, egy havernak akartam chaten küldeni egy rövid ciklust és nem fordult mert pontosvessző helyett simát írtam, gondoltam na fsza, Carmack forog a sírjában pedig még nem is halt meg. Minden kezdő iszonyatosan béna, de az bszna be ha rögtön annyit tudna mint más 10-15-20 év tapasztalattal.

Vagy az a bajod, hogy már nem vagy különleges a programozási hobbiddal? A marvel filmek rajongóit is köpködöd hogy nem igazi fanok, mert nem olvasták a képregényeket 20 éve?

#17: Látom, sikerült értelmezni, hogy mit írtunk.

Na, essünk neki még egyszer. Nem arról van szó, hogy baj, hogy könnyebb ma. Egyébként nem könnyebb; pont, hogy sokkal nehezebb, mert ahogy a technológia fejlődik, pont, hogy egyre komplexebb tudás kell ahhoz, hogy a szoftver elkészítéséhez és üzemeltetéséhez tartozó komponenseket optimális szintre pofozzuk és ne szarja össze magát a rendszer, ha valaki azt használni is akarja.

A gond azzal van, hogy a kérdező a kisujját sem mozdítja meg, hogy megoldja a problémáját. Sőt, nem elég, hogy elvárja, hogy mi oldjuk meg a problémáját, a kisujját sem hajlandó mozdítani érte, hogy egyáltalán lehetőségünk legyen rá. Helyette játssza ezt az idióta "találd ki gyorsan a gondolatom" játékot, hátha az segít a probléma mihamarabbi megoldásában.

Ha azért kell programozással foglalkoznia, mert az iskola rákényszeríti, akkor nagyon szívesen megcsinálják sokan itt helyette a feladatát - de legalább legyen már annyira tökös, hogy őszintén elmondja nekünk, hogy "figyu, ez engem nem érdekel, totál hidegen hagy, de nem szeretnék megbukni belőle, ezért lécci, írjátok le a megoldást". Ha pedig azért foglalkozik vele, mert érdekli őt, akkor meg bírja már megmozdítani a kisujját hozzá és írja le nekünk, hogy mire jutott és hol akadt el.