Kezdőoldal » Számítástechnika » Programozás » Villanyszerelest osszelehet...

Villanyszerelest osszelehet hozni a programozassal?

Figyelt kérdés
2019. szept. 10. 13:55
 1/8 anonim ***** válasza:

müszerészetet könnyebb


én játékfejlesztésnél akarok elektromos rendszert, mondhatni ott összekötöm, de programozás oldalról megközelítve


mit szeretnél pontosan?

2019. szept. 10. 14:00
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/8 anonim ***** válasza:
74%
Okosotthon, épületautomatizálás - a különböző szenzoroktól (hőmérséklet, ajtónyitás, mozgás, megvilágítás, füst/szén-monoxid/tűz-érzékelő,...) jövő adatokat fel kell dolgozni és vezérelni kell különböző eszközöket (lámpák, kapu-/ajtó-/redőnyvezérlés, szivattyú, öntözés, fűtés, stb...).
2019. szept. 10. 14:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/8 anonim ***** válasza:
Villanyszerelest avagy elektronikat? ;D
2019. szept. 10. 16:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/8 anonim ***** válasza:
59%
(Gondolom a kérdező villanyszerelő és ezt szeretné kamatoztatni a programozásban.)
2019. szept. 10. 17:11
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/8 anonim ***** válasza:
100%

ossze, nappal villanyt szerelesz, este programozol


:)

2019. szept. 10. 18:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/8 anonim ***** válasza:
55%

Igen, csak figyelni kell hogy ha microcontrollerrel játszasz, milyen filmware-t telepítesz rá, mert nem rég sikerült:


[link]

2019. szept. 10. 18:51
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/8 anonim ***** válasza:
Igen .
2019. szept. 12. 07:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 8/8 anonim ***** válasza:
100%

Természetesen. A világ fejlődik, nem a sötét középkorban élünk. Gondolj a PLC-kre. Ma már villanyszerelő nem kerülhet(ne) ki az iskolából átfogó PLC ismeretek nélkül. Ezek ipari programozható logikai vezérlők, amiket épületgépészetben, öntözőrendszerekben, mezőgazdaságban, lakvezben is egyre szélesebb körben használnak.


A PLC-k kifejezetten az értelmesebb villanyszerelők számára kifejlesztett eszközök. Régebben kis kézi LCD kijelzős mini terminálokról, illetve soros porton keresztül számítógépen keresztül áramutas erősáramú kapcsolási rajzot kellett bepötyögni és ezután az eszköz úgy viselkedett, mintha relékből, időrelékből, PID szabályzókból, miegymásból a villanyász egy bonyolultabb vezérlést huzalozott volna össze. Így a mágneskapcsolók, erőátvitel klasszikus módon be van vezetékelve, ám ezeket a több tíz, több száz nyitó/záró kontaktusok, időrelék, áramrelék, szenzorok, stb. helyett a PLC relé kontaktus kimenetei vezérlik, illetve a külvilág jeleit a PLC fogadja. A ki és bemenetek között pedig a PLC-be vitt program teremti meg a kívánt logikai kapcsolatot.

A szép a dologban, hogy így a program módosításával a virtuális "huzalozás" bármikor megváltoztatható.


No ezek az áramutas rajzok valójában a PLC belső mikroszámítógépén futó programok. Az áramutas rajzok nagyon egyszerű módon logikai függvénnyé ("programmá") alakíthatók és fordítva, ezek a programok visszarajzolhatók elektromos kapcsolássá.


Pl. sorba kötött érintkezők logikai ÉS kapcsolatot valósítanak meg. A párhuzamosan kötött kontaktusok logikai VAGY, a megfordított működésű kontaktusok logikai NOT műveletet, kódolnak, stb... De ugyanígy lehet időzítő blokkokat létrehozni, ami egy adott feltételre, mint kontaktus átkapcsolása, PLC bekapcsolása, másik időzítő lejárta, stb kezdi el a működést. Ez is lehet ismétlődő, vagy egyszeri időzítés. Lehet lejártakor ki vagy bekapcsolást eredményező, lehet valamilyen széles impulzust, jelsorozatot kiváltó, stb. Lehet még sorolni, hogy analóg jelek (pl. feszültség, áram, teljesítmény, fázisszög, hőmérséklet, nyomás, folyadékszint, áramlási sebesség...) kezelésére képes PLC- periféria modulok segítségével miként lehet tovább fokozni a komplexitását ezeknek a rendszereknek.

Nagyjából 2000 óta a PLC-k egyre jobban elmentek a klasszikus pötyögős "zsebszámológép jellegű" terminálokból a számítógépes fejlesztőkörnyezet felé. Ma már a jobb PLC-k IP alapon kommunikálnak, interneten keresztül földrészekkel arrébb lévő elosztott gyártósorok, géprendszerek szinkronizálják össze a gyárakban lévő PLC-ket egymással. Itt kifogy a csavar, amiért leáll a termelés, 450km-el arrébb beindul a csavarok gyártásáért felelős gépsor, vagy épp 10%-al megnő a termelése, berendelődik egy kamion alkatrész, stb...


A fejlesztőmérnökök gyakran JAVA programozási nyelven írják a PLC-k programját, amit helyben a villanyszerelőknek fel kell tudni tölteni, ha szükséges módosítani, stb. Az egyszerűbb dolgokat pedig önállóan megcsinálni helyben. Egy plusz vészleállító gomb vagy egy időrelé blokk beépítése miatt nyilván nem fog a gyár egy 500km-el arrébb lévő elektromérnököt félmillióért odafuvaroztatni, ha van helyben egy okosabb villanyszerelőjük.. :)


Szóval ne félj, lehet programozni rogyásig, ha téged ez a terület érdekel. Ugyanakkor a klasszikus villanyszerelés is kijut rendesen. Annak idején én is villanyszerelőként kezdtem, utána meg szépen lehetett tovább lépkedni.


Ha ez sem győzött meg a villanyszerelés és programozás kapcsolata mellett, akkor válaszd a mechatronika szakot. Ott is kb. ez van, csak a programozás, gépészet és erős+gyengeáramú elektronika sokkal erősebben van benne.


Másik lehetőség, hogy külön elvégzed a gépész, az elektroműszerész, erősáramú villanyszerelő és a programozás szakokat. Utóbbi nyilván a legtöbbet adja tudásban, de egy fél élet rámegy, mire kikerülsz a suliból... :)

2019. szept. 14. 07:56
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!