Windows, Mac és Linux mik a leglényegesebb külömbségek?

Windows:1 operációs rendszer.

Mac:Apple gépek gyűjtő neve, amik Mac OS-t futtatnak.

Linux:Egy kernelmag amire különböző disztrók épülnek, legnépszerűbb az Android.

Nem értem miért lett lepontozva.

A kérdés nem lett normális megfogalmazva, mert így kellett volna:

Windows 10, Mac OS Sierra és mondjuk Ubuntu között mi a különbség?

Csak egy példa, a Gentoo és a Mint között is van millió 1 különbség, így általánosságban beszélni a Linux-ról baromság mert nagyon változatosak(nem olyan mint egy 7 és 8.1 közti különbség).

Attól függ, hogy honnan vizsgálom a kérdést: felhasználói, üzemeltetői vagy architekturális szemmel.

Zanzásítva:

A Windows-t a Microsoft fejleszti, nem ingyenes, zárt forrású. A legfrissebb Windows 10 még a 90'-es évek elején megjelent NT változat udódja. Az OS/X-et (a 10-ik verzótól macOS) az Apple fejleszti, kifejezetten az Apple számítógépekre. A rendszer Unix alapokra épül (Egész pontosan a BSD-re vezethető vissza); a Windows-hoz hasonlóan kereskedelmi licensszel ellátott. A Linux unix-szerű rendszer, ami azt jelenti, hogy bár hasonlít az Unix rendszerekre, de a kódbázsi maga jelentősen eltér. Nyílt forrású, s a legtöbb disztribúció ingyenes. A fizetős - főként vállalati változatok - esetén sem magáért az operációs rendszerért fizet a vásárló, hanem főként a csomagban található fejlesztésekért.

Felhasználói szemmel talán az ablakkezelők, a fájlrendszer és az elérhető szoftverek jelenti a legnagyobb különbséget. Az ablakkezelést talán nem kell magyaráznom: mindhárom másképp néz ki. A fájlrendszer a Windows rendszerek eltérő felfogása (DOS örökség?) miatt létezik: míg az Unix-szerúű rendszerekben a fájlrendszernek egy gyökere van, és ebbe csatlakoznak be a virtuális és fizikai háttértárak, a Windows betűjellel látja el a tárolókat. A MAC szoftver-bázisa a legzártabb: az Apple hagyományosan szigorúan ellenőrzi a forrásait az üzleti megfontolás mellett főként minőségi okokból - prbólja stabilan tartani a rendszert. Windows és Linux rendszerekre rengeteg, sokszor kétes minőségű szoftver érhető el. A Windows, főként mivel itthon ezt tanítják, általában jobban kézreesik, a programok telepítése egyszerűbb feladat, és könnyedén megtalálható szinte minden célra valamilyen ingyenes vagy fizetős megoldás. A Linux valahol a kettő között helyzekedik el: a hivatalos csomagforrásban alapvetően jól működő csomagok vannak, döntő többségük ingyenes, telepítésük mára egyszerű feladattá vált, de riasztó lehet az ismeretlenségük.

Üzemeltetés tekintetében a macOS-el nincsenek érdemi tapasztalataim, de a cikkek alapján bekapcsolod, megy, sok gond nincs vele. A Windows szintén stabil, probléma akkor szokott lenni, ha sok a harmadik féltől származó, vagy kétes minőségű komponens. Mivel nagy a penetrációja, a biztonsági rések is jól le vannak fedve, gondot legfeljebb a felelőtlen felhasználói magatartás okoz. Egy linux rendszert hagyományosan egyszer kell jól beállítani, ami lehet nagyon nagy macera, viszont ha egyszer be van állítva, akkor egyszerűen működik. FONTOS: Mindhárom rendszerre léteznek vírusok, mindhárom rendszert támadják vírusok, ezért mindhárom rendszerre erősen ajánlott vírusirtó szoftver telepítése!

Architekturális szemmel nézve a Windows és a macOS ún. hibrid-kernelt tartalmaz, ami azt jelenti, hogy a legtöbb szolgáltatás továbbra is kernel-módban fut, de van néhány olyan elem, ami felhaszálói módban érhető el, ami - a szolgáltatások helyes megválasztásával - jó kompromisszumot eredményez: a rendszer gyors és stabil. A Linux hagyományosan monolitikus kernellel készült, ráadásul a kernel kódja tartalmazza a (legtöbb) eszköz illesztőprogramját, így egy új eszközcsalád támogatása a kernel módosítását igényli. A legészrevehetőbb különbség ettől eltekintve talán a memória-kezelési stratégia: a Windows alapvetően arra számít, hogy az éppen futó programnak hirtelen memória kell, ezért a nem futó folyamatokat hamar kihelyezi a virtuális memóriára; az Unix-szerű rendszerek ennél konzervatívabbak: a virtuális memóriához csak akkor nyúlnak, ha muszáj.

Ez persze csak a felszín, igen nagy vonalakban. Szerencsés lenne, ha pontosítanád, hogy pontosan milyen különbségekre vagy kíváncsi.

Van egy alapvető probléma a számítástechnikában, a platform függőség, aminek nagy vonalakban az a lényege, hogy egy adott bináris program alapból egy adott számítógépen fut.

Ennek a feloldására, tehát hogy egy megírt programot bármilyen számítógépen lehessen futtatni, két nagy irányvonal alakult ki az operációs rendszereknél:

A Windows és a Linux rendszerek próbálnak lehetőleg minél szélesebb körben támogatottak lenni hardver oldalon. A Mac operációs rendszerek meg csak egy adott hardvervonalat támogatnak.

Az előbbi előnye, hogy felteszed bárhova és fut.

Az utóbbi előnye, hogy amilyen vasra tervezték, azon sokkal hatékonyabban fut.

Még van egy harmadik megközelítés, amikor egy virtuális gépen (vagy futási környezeten) futtatod a programjaidat, így egy uniform hardvert emulálsz. Ilyen az Android meg csomó programnyelv (pl. C#, Java, Python).

Lepontozás -> nem értesz egyet, de legalább kifejtetted.

Hogy valami hasznosat is írjak. Mind a 3 más célra igazán jó. Windows-ra rengeteg szoftver van, minden eszközzel kompatibilis, a MAC OS valamivel stabilabb de egy teljesen más szemlélete mint a Win-nek. Linux meg egy teljesen más tészta, van belőle rengeteg disztró melyből van desktop és szerver is, ingyenes és fízetős, stabil és kevésbé stabil,csak sajnos szoftver hiányban küszködik, használtam rengeteg ideig, több disztrót is,megvan ennek a saját előnye.

Ui:ott van felül a kereső, milliószor le lett írva hogy mik az előnyei a különböző operációs rendszerernek.

#6

Sookkal-sokkal-sokkal óvatosabban fogalmaznék a helyedben, mert érzésem szerint még saját magad előtt sem teljesen tiszták a fogalmak. Idekevered a "bináris program" fogalmát, mondván, hogy ez eltér, pedig a valóság ennél sokkal árnyaltabb. Hadd világítsak rá.

Mindhárom rendszernek vannak azonos processzorarchitektúrára forduló változatai, elannyira, hogy jelenleg a macOS x86-64 architektúrára fordul, következésképpen a "bináris" kódoknak ugyanolyanoknak kell lenniük, rendszertől függetlenül. Ami eltér, és ami már valóban operációs-rendszer függő, az a futtatható állományok formátuma. Ez az 'exe'-ként elterjedt formátum Windows rendszeren, a macOS-en a két legfontosabb talán a PEF, ami a DOS-os COM megfelelője, illetve a Mach-O, ami egy kicsit formázottabb. Linuxon többnyire valamilyen ELF formátumú fájl tartalmazza afuttatnadó kódot, de hogy az egy program, vagy csak egy kódkönyvtár, az kívülről legfeljebb névkonvencióból derül ki. A lényeg azonban változatlan: ha a formátumuknak megfelelően beolvasod az állományokat, akkor olyan programot töltesz be a memóriába, ami jó eséllyel futtatható.

Problémát a környezet jelent: az egyes operációs rendszerek teljesen eltérő csatolófelületeket adnak. Még Linux és macOS között van átjárás az Unix örökségnek köszönhetően (sőt, a legtöbb unix/linux kód többé kevésbé csereszabatis), de a Windows API teljesen eltér ettől. Ez jelenti a valódi különbséget, ehhez a processzornak semmi köze. Már csak azért sem, mert, definíció szerint, az operciós rendszer egyik feladata pont a hardverkülönbségek absztrahálása. Az valóban igaz, hogy a macOS többnyire csak Apple termékeken képes futni, a Windows hagyományosan IBM PC kompatibilis gépeken, a Linux meg ott nem fut, ahova nem portolták még, de nagyjából 2009 óta pl. a macOS is valójában egy spéci IBM PC, tehát tud futni rajta a Windows. Láttam is almás gépet XP-t futtatni.

Ami a virtualizációt illeti: kérlek, ne keverd a programozási nyelveket, a virtuális gépet és az ún. menedzselt-kódot. A virtuális gép egy olyasvalami, ami szoftveresen (mára sokszor hardveres támogatással) emulál egy számítógépet. A menedzselt kód (pl JRE vagy .Net) egy olyan környezet, amiben egy keretrendszer dedikáltan figyeli az erőforrásokat, és megkönnyíti a fejlesztők dolgát. (Klasszikusan azt szokták, hogy nem kell felszabadítani a lefoglalt memóriát), de attól még nem feltétlenül egy teljesen elszeparált környezetben fut a program. A programnyelv meg egy teljesen más absztrakció: emlékeim szerint például a PASCAL-nak volt .Net és natív változata is; a C# mellett kismillió másik nyelv is fordítható a .Net valamelyik változatára, és a JAVA sem egy a futtatókörnyezetével, számos JRE fordító érhető el, a JAVA csupán a legnépszerűbb.

Az Android pedig egy Linuc kernelre épülő operációs rendszer, nem egy virtualizációs környezet. (Csupán részét képezi egy specifikus JRE)

Mac és Linux: szííísz,

Windows: nem szííísz.