Miért van mindenki oda a SKYRIM-ért? (többi lent)

Ne aggódj, szerintem nem vagy ezzel egyedül. Jó játék is lehetne, de valahogy nekem is unalmas és plusz tovább mélyíti a viszolygásom a karakterek "Szomszédok" stílusú párbeszéde (mondjuk ez az Oblivionban sem volt jobb).

Én nem vagyok nagy rpg fanatikus, de nálam a hasonló stílusú játékok közöl a Witcher sorozat a kedvencem, még ha nem is igazi hardcore rpg. Iszonyatosan jó, a Skyrim bőven elbújhat mögötte hangulatban, történetben, látványban meg úgy kb mindenben. Másik kedvenc sorozatom a Mass Effect, meg persze szeretek sokféle játékot. Most a Witcher 3-ig éppen a Far Cry 4-vel játszogatok és bár ez sem rpg (bár vannak benne olyan kéznyomok), mégis sokkal jobban szórakoztat, mint a Skyrim...

Nem tetszhet mindenkinek. Rettegek attól a naptól, amikor mind ugyanúgy fogunk gondolkozni.

Én egyébként szeretem a Falloutot, Dragon Age-t (utolsó nagyon vacak lett), a Mass Effectért is oda vagyok, rengeteg rpg-t játszottam, még a Witcherrel is, bár nem kedvencem az erőltetett párbeszédek és az egysíkú játékmenet miatt.

Én úgy érzem, hogy te nem igazán ésszel játszottad a Skyrimet. A játék alapvetően sokkal (sokkal, sokkal, sokkal) több szabadságot ad, mint a többi rpg, és így nem mondja neked meg azt, hogy csak erre mehetsz, csak ezt csinálhatod, stb... Más szóval nem vezet kézenfogva, nem adja a szádba a saját szövegeit. Ebben épp az a jó, hogy azt csinálhatod, ami tetszik.

Ennek persze van egy olyan hátulütője, hogy a felszerelésedet, "pósönöket", élelmet magadnak kell megszerezned, vagy elkészítened. Ehhez sok lehetőséget is ad a játék, mert vannak receptek amik alapján főzhetsz, italokat készíthetsz, fegyvereket, vérteket kovácsolhatsz, vagy meg is bűvölheted őket.

Aki stratégia nélkül vág neki a játéknak gyorsan rájön, hogy esélytelenné válik.

Gyorsan megtelik az inventoryd? Miért cipelsz magaddal mindent? Kezdetben én rendszerint azt csináltam, hogy az első városban kinéztem egy csinos trolót (hordót, ládát, ilyesmit), és abba pakolásztam azokat a holmikat, amik csak később kellettek, mint az ércek, talált fegyverek, páncélok, bár ez utóbbiakat rendszerint inkább eladtam.

Ha már összejött elég pénz vettem házat az első városban, és máris lett egy hely, ahol a dolgokat tároltam, és készíthettem az új cuccaimat.

Azt kell megérteni, hogy ez nem egy akciójáték. Ezt nem azért játssza a legtöbb rajongó, hogy hentelhessen vég nélkül. A fejlődés és felfedezés izgalmáért játszunk, hogy amikor 150 óra után elfejlődünk odáig, büszkék legyünk magunkra, amiért sikerült enchantolni az újonnan kovácsolt daedric kardot.

Ha unatkozol a játékban akkor valamit nem jól csinálsz, mert folyamatosan vannak küldetések, és belátom kicsit egysíkúak (szerezd meg, öld meg, hozd el, stb...), vannak érdekes területek a játékban, amiket így felfedezhetsz, és mindig van mit csinálni.

Ami még nagy dobás a skyrim játékban, hogy nagyon széles körben modolható, amivel teljesen egyedivé lehet tenni a játékot. Szinte bármit lecserélhetsz benne grafikailag, de új küldetések, tárgyak eszközök is hozzáadhatók a játékhoz. Aki azt szereti, akár sebezhetetlen istenként is végigvonulhat a játékon, de arra is van lehetőség, hogy nehezítse a játékmenetet a sárkányok erősítésével, vagy több ellenfél beírásával.

Nekem is rengeteg órám van rpg játékokban. Talán a Fallout 3 ban van a legtöbb, de a skyrim is előkelő helyen van ebből a szempontból.

Valószínűleg egy másik szemlélettel kellene elkezdened a játékot, mert ha 50 óra utána a felénél tartasz, akkor csak végig akarsz szaladni a játékon, az pedig a Skyrimnél nem megy.

Éppen ezért nem is jön be mindenkinek a játék. Aki nem szerelmese a stílusnak, nem szereti a totális szabadságot és nyomni rengeteg semmitmondó küldetést egy teljesen érzelemmentes világban, fapofájú karakterekkel, a százhuszonötödik egyforma barlangban annak bizony uncsi lehet szerintem.

A Witcherben igaz nem saját karaktert építesz, hanem egy készen lévőt kapsz (ami ugye egy regényhős), max a jellemét tudod kicsit formálni illetve döntéseket kell hoznod. Ez a karakter azt az érzést kelti, hogy él, gondolkodik és ha kell poénkodik, ironizál, rendre utasít, csajozik, védelmez stb. Az ember azonosul vele és élvezi a személyiségét, a küldetéseket és a többi jól kidolgozott karaktert. Szabadság is van a játékban, de egy picit fogja a kezed, amit egyébként nem bánok, sőt! Bár az érkező harmadik rész teljesen nyílt pályásnak ígérkezik. A játék kihozza belőled, hogy játszani akarj vele, hogy a fejedben járjon, hogy koppanjon az állad és megmozduljon a lelkedben is valami. Persze ez is egyéni vélemény. Szerintem a Skyrim ehhez képest üres, kiéget, egyhangú és uncsi, igaz Én 25 óra után abbahagytam....sajnos nem érzem a vágyat, hogy játszak vele. Mondjuk Én más ízlésű játékos is vagyok, mint egy hardcore RPG-s, így Én nem merültem el a Baldur's Gate vagy a Dragon Age világában sem és még sorolhatnám, hogy mik nem keltették fel az érdeklődésem. Nem vagyunk egyformák, no. Sok stílusú játékot szeretek és olyan címekre szívesen emlékszem vissza, mint a Dungeon Keeper 2, WarCraft 3, Prey, Half Life sorozat, Bioshock sorozat, Portal sorozat, Dishonored, Alice Madness Returns, S.t.a.l.k.e.r., Metro sorozat, Mass Effect sorozat, Dead Space sorozat, Witcher sorozat, a Plants vs Zombies de szívesen játszottam a Far Cry vagy a Dead Island játékokkal is, sőt sok órám van a Diablo játékokban, a Left 4 Dead-ben vagy a Team Fortress 2-ben. :)

Pedig a diablo3 nagyon jó lett. Én örülök, hogy megvettem. A kiadás óta is nagyon sokat fejlődött, és csak jobb lett. Az egyik olyan game amit megéri megvenni. Persze az teljesen más mint a Skyrim, a diablo3 (már a 2 is) igazi hack-and-slash gém, ott tényleg csak a jobbgombot kell nyomni :)

Amúgy a skyrimet én is rengeteg moddal játszom. Főleg a látványra és a hangulatra lehet rágyúrni így, meg persze a használhatóbb fegyverekre, receptekre, hátas és egyéb dolgok... Szóval a skyrimben rengeteg lehetőség van, ugorj neki még egyszer, lassan "építkező" módban. Amikor megunod, akkor hagy ott, és nyomj egy kis pörgősebb cuccot, majd folytatod, ha lesz rá hangulat.