Ubuntu Linux könyvtáfelépítése hogyan működik?

DOS/windows rendszerekhez hasonlítva:

Képzeld el, hogy csak egy meghajtód van, ez a linux teljes fájlrendszere. Alapja a "/" (gyökér), ahogy amaz rendszerekben is a "C:\" (cé gyökér), csak itt nincs betűjel.

A különbség mindössze annyi, hogy további meghajtók nem újabb betűjelekkel, újabb gyökérrel jelennek meg, hanem ezen az egy fájlrendszeren belül egy-egy mappába csatlakoznak be. (Ez egyébként windows alatt is lehet csinálni.) Hogy milyen mappába, az teljesen tetszőleges. Ha akarod, akár minden mappa is lehet külön partíción.

Egységes szokások nincsenek kialakulva, egyik linux így csinálja, másik úgy. Az azért jellemző, hogy pendrive, CD stb. tartalmát a /media vagy a /mnt könyvtárban találod. A fájlkezelők egyébként segítenek eljutni ezekre a helyekre. A vinyóid partícióit meg te magad állítod be, hová szeretnéd csatolni, akár már a telepítéskor is, de lehet utólag is.

Hogy a terminál hol nyílik meg, az is beállítás kérdése (ahogy windows alatt is). Alapból azért szokott a /home/felhasználó lenni, mert oda mindenképpen van írási/olvasási jogod. (Vedd észre, /home/felhasználó gyakorlatilag ugyanaz, mint windows alatt a c:\users\felhasználó. A home és a users könyvtárak funkciója ugyanaz.) Még azt érdemes megemlíteni, hogy a rendszergazda (root) felhasználó nem a /home könyvtárban lakik, hanem a /root-ban.

Tutorialt fejből úgyse fog tudni linkelni senki, a google keresést másra hárítani pedig nem szép dolog, így plíz, tedd meg magad.

Ahogy #1 mondja.

A legnagyobb különbség, hogy Linuxon gyakorlatilag minden egyetlen nagy könyvtárstruktúrába tartozik, magán a konkrét fájlrendszeren kívül a hardvereszközökig minden (tegyük hozzá, nagyon logikusan) be van szervezve a Linux könyvtárrendszerébe.

Sok könyvtárnak tradícionálisan megvan a saját "feladata", például a parancsok és sok program futtatható fájlja a /bin könyvtárban található, a kiemelten rendszergazda jogokkal futtatandó programfájlok a /sbin könyvtárba kerülnek, a hardvereszközök a /dev-be, az ideiglenes fájlok a /tmp-be, és a felhasználók saját könyvtárai (benne a grafikus felülethez tartozó dolgokkal: asztallal, dokumentumok mappával, stb.) a /home könyvtár alá. Az "alapkönyvtár" az mindig a /home/felhasználónév. (Gyanítom, hogy a "saját mappa" is ezt takarja.)

Egyébként a könyvtárstruktúra is eléggé testreszabható Linuxon, én például külön /pdrive könyvtárba csatolom bele a pendrájvot, /cdrom-ba a cd-t/dvd-t, stb.

Továbbá egy fontos alapelv: Linuxon (nagyon helyesen) a felhasználónak alapértelmezésben teljes joga csak a saját könyvtárához van. Azon belül akármit csinálhat, de azon kívülre nem írhat.

Sajnos erről még igazán jó (tan)könyv sincs, nem hogy használható videó. A különböző leírások, tutorialok meg nagyrészt jócskán elnagyoltak. De ha valamiben elakadsz, nyugodtan írj! :)

Másolásnál rakd idézőjelbe az elérési utakat (vagy \-t a szóköz elé). Másik, hogy könyvtárak másolásánál használd a rekurzív kapcsolót (azaz "cp -R 'forrás' 'cél'")

Rejtett fájlok "ls -a" (ponttal kezdődnek a rejtett állományok, könyvtárak nevei).

Mindenhova telepít. Az erőforrásokat az erőforrások közé (képek, hangok), a libeket a libek közé, a futtatható állományokat, ahogy már írták a /bin-be vagy a /sbin-be. A személyre szabott konfig fájlokat a home-odba.

Mivel ennyire szétszórja, ezt legjobb tudomásom szerint nem lehet beállítani.

Azt, hogy hol van, a pwd paranccsal tudod meg.

A home-odba a cd paranccsal jutsz el bárhonnan. Sima cd, paraméter nélkül.

Ha csomagkezelőből telepítesz, akkor azt nem tudod befolyásolni, hogy hova tegye, max chroot-tal. Forrásból azt csinálsz, amit akarsz :)

Azt, hogy mi hol van, a "dpkg -L" paranccsal tudod megnézni, pl a "dpkg -L dpkg" megmondja, hogy a dpkg csomag részei hol találhatóak.

Az FHS-re guglizz rá, ha érdekel, hogy minek hol "illik" lennie elvileg.