Mi a meglátás? 2022 "ismét" a Linux Desktop éve lesz?

Elmondom az én véleményemet.

2014-ig használtam windowst, és nem volt rossz. Egyszer újratelepítettem, sehogy se tudtam ethernet drivert szerezni. Itt jött az ubuntu 13.10. Gondoltam kipróbálom. Meglepett, hogy felismert minden hardvert, csak nagyon bugos volt. Elvittem szervizbe, tetettem rá windowst és a drivereket. Aztán kipróbáltam megint az ubuntut, csak a 14-es LTS-t, azzal semmi bajom nem volt, ezt kezdtem el használni vagy 2 évig. Folyamatosan. Aztán a Fedorát dobtam rá, nagyon nem tetszett, aztán Mintet, az kicsit döcögött, de használtam pár évig. Édesanyámnak telepítettem egy windows 10-et, és kb. 1 hétre rá be is kapott valami hülyeséget, ami encryptelte az összes adatot, még a fájlkezelőt is. A facebookján meg megjelent egy adidas cipős post, amit nem is ő osztott meg. Itt nagyon besz*rtunk és az összes fiókját az emailjétől kezdve újra kellett kreálnunk. Feltettem neki egy mintet.

Majd tavaly Manjarot tettem fel magamnak és ez eddig a leges legjobb. Főleg az AUR miatt. Beton stabil, le nem cserélném. Feltettem édesanyámnak is a gépére, és láss csodát neki is megfelelt.

Szóval linuxból van 1000 fajta és mindegyik más. Van vagy 50 ablakkezelő, mindegyik más. Mivel moduláris, így a rendszer bármely eleme cserélhető, javítható. Nincsenek biztonsági rések. Cserébe nem fogsz a legújabb játékokkal játszani, de wine-nal azért a programok 80%-át biztos, hogy valamilyen módon lehet futtatni.

A windows drága, kell vírusírtó, cserébe minden programot futtathatsz, de az ára az, hogy tele van biztonsági résekkel (szándékosan, hogy vegyél vírusírtót), mert hát a programjaid torrentezed megbízhatatlan forrásokból.

Kösz, maradok a Linuxnál. Nem akarom többé elveszteni az összes családi fotóm egészen 20 évre visszamenőleg, a zenéim, melyeket megvásároltam, és a videóim.

Csak a németekhez egy-két szó:

1; Nem a rendszergazdákon és szükséges hozzáértésen múlott. Ők ugyanis alapból kell értsenek hozzá. A problémát a titkárnők és egyéb betanított dolgozók jelentették. A probléma pedig nem az eszközök használata volt (a writer és a word között ugyanis kezelést tekintve elhanyagolható a különbség), hanem a _kinézet_.

2; A második probléma a dokumentumokban használt makrók átültetése volt. Ez már kissé nehezebb, de megoldható probléma. Különösen, hogy az átállás nem éles határral, hanem folyamatos átmenettel valósult volna meg.

3; Ami végül a kegyelemdöfést megadta, az a Microsoft lobbija volt. A tartományi vezetés váltásakor az új kancellár már kifejezetten ellenezte az átállást megválasztása előtt is.

#20: Teljesen egyet tudok érteni. Én 12 éve használok Linuxot desktopon. Eleinte még ott volt mellette a Windows szükség esetére de ma már nincs rá szükségem. Korábban is használtam már Linuxot, mert anno az egyetemen is volt. Letöltögetni jártunk a gépterembe, vittük a mobile rack-ben a HDD-t és húztuk a filmeket az egyetemi "titkos" FTP-ről. És azok még Debian gépek voltak, alap XWindows GUI-val, ahol se tálca, se start menü se semmi nem volt, csak jobbklikkre jött elő egy rendszermenü. Kb mindenki MC-t használt amúgy.

Később meg - mikor még a routerek ára az egekben volt - egy kiszuperált P2-es gépből csináltam otthonra routert, pusztán tutorialok alapján. Sok éven keresztül azt használtuk routernek. Ment rajta a port forward (IPTABLES), futottak rajta a torrentek, hálózati meghajtó, wifi és nyomtatómegosztás ment róla, gond nélkül.

Mindennapi használat során semmi hátrányát nem érzem a Linuxnak. Nem állítom, hogy nincs vele gond, sőt, akadnak furcsa helyzetek (pl. hónapokig vadásztam, hogy mi zabálja fel folyton a memóriát, míg kiderült, hogy az asztali téma, amit használtam), de sokkal kevesebb gond van vele, mint a Windows-al. Legtöbb dolog alapból, minden piszkálgatás nélkül megy. Van egy multifunkciós nyomtatóm, aminél a Windows driverben folyton ki kell kapcsolni, hogy ne akarjon két oldalt nyomtatni egy lapra. Linuxon feltettem az universal drivert és megy a nyomtatás, scannelés wifin keresztül is, hiba nélkül.

A 73 éves nagynéném Linuxot használ. A 64 éves édesanyám szintén. Az abszolút nem IT beállítottságú feleségem úgyszintén. Egyiküknek sincs vele baja.

Ha a Microsoft nem ölne ennyit a marketingbe és az iskolákban objektíven megmutatnák, hogy tessék ilyen a Windows és ilyen a Linux, akkor pár éven belül a Microsoft nagy bajba kerülne, mert nagyon durván lecsökkenne a Windows népszerűsége.

"A probléma pedig nem az eszközök használata volt (a writer és a word között ugyanis kezelést tekintve elhanyagolható a különbség), hanem a _kinézet_."

A kinézet, amit amúgy Linuxon a végletekig testre lehet szabni és ha akarod, totál ugyanúgy tud kinézni, mint egy Windows. Ez nem érv. Sok 1.0 felhasználót az is kiakaszt, ha Windowsban egy ikon kettővel arrébb kerül vagy ha valahol "Beállítások" helyett "Opciók" menü van.

"A második probléma a dokumentumokban használt makrók átültetése volt."

Jobb helyeken, normálisabb cégeknél eleve ellenjavalt és nem támogatott bárminenű makró használata, ugyanis porblémásak.

Vagyunk egypáran, akik Linuxot használunk, ahol lehet, mert mindent (vagy majdnem mindent) meg tudunk oldani rajta, amit szeretnénk. De én n azt mondom, a legtöbb felhasználónak (és cégnek) nincs oka Linuxot használni, és nem is járna vele jól.

- Driverek: igaz, hogy van olyan, hogy egy-egy eszköz Windowson nem működik, Linuxon igen. Nekem is van olyan wifi adapterem és szkennerem, amihez Xp/Win7 driver van, 10-es driver nincs, és meg sem mukkannak Windows 10-en. De ez a régebbi eszközökre érvényes. Komolyabb, korszerű eszközök esetén jellemzően a Windows-os driver több funkciót nyújt, mint a Linuxos. Például sok multifunkciós nyomtató drivere sok olyan lehetőséget nyújt, amik Linuxon egyszerűen nincsenek.

- Játékok: Windowson egyértelműen sokkal több játék fut el, és nem kell szarakodni Wine-nal meg Protonnal.

- Office: ez egy örök sarkalatos pont. A Libreoffice egyszerűen sokkal kevesebbet tud, illetve sok mindent tud, amit az MS Office nem, de az meg nem sok mindenkit érdekel. Az, hogy LO-t egy sor különféle scriptnyelven makrózható, senkit nem érdekel, meg az sem, hogy a felhasználói felületet úgy szabod át, ahogy akarod. A felhasználók nem akarnak 5 féle nyelven programozni, ők azt akarják, hogy az MSO-ban megírt makrók oda-vissza kompatibilisek legyenek. Meg a felhasználók pont letojják, hogy LO 6 féle menüelrendezést tud, ők teljesen jól elvannak a ribonnal.

Sokkal fontosabbak a felhasználóknak olyan dolgok, mint pl. hogy Outlookban van egy megosztott naptárad, amit rajtad kívül 15 felhasználó lát, felviszel egy értekezletet, azt rögtön be is írja a Teams-es naptárba, és kiküldi az e-mailt az érintetteknek. Vagy az, hogy active directory-ból autitentikálsz be a céges Office-ba, feltöltöd a doksikat Onedrive-ba, megosztod egy rakat emberrel úgy, hogy ők automatikusan kapnak róla e-mailt is, és beágyazod egy Teams-es csoportba, ahol a résztvevők tudják szerkeszteni. Ezek a fontos dolgok, nem az, hogy a LO képes letölteni clipartokat az Openclipart.org-ról...

Ha most ezeknek csak a felét akarod megcsinálni Linuxos környezetben, 5-6 különféle rendszert kell összedrótoznod, amiket ugye 5-6 különféle szállító nyújt, természetesen tele lesznek inkompatibilitási hibákkal, workaroundokkal, miközben az MS Office egyetlen előfizetéssel mindezt élből tudja. Ezeket után szerintetek melyik cégvezetőt érdekli, hogy MSO-ért ki kell fizetni havi X ezer forintot, a Libreoffice meg ingyen van? Egyiket sem...

Ja, és jár hozzá X GB-os postafiók saját domainnel, több száz GB-os vagy akár 1 TB-os Onedrive tárhely, mobilapp. Havonta 1500Ft/fő az alap céges verzió. 10 fő esetén 15000Ft. Ez egy átlagos magyar KKV-nek is csak aprópénz.

Makrók: pont, hogy a nagyobb cégek szeretik teletömni az Excel tábláikat makrókkal, sőt, ha mondjuk EU-s adatszolgáltatást csinálsz, azzal kezded, hogy Excelben bekapcsolod a bővítmények fület, mert az ilyen EU-s hivataloknak szánt doksik tele vannak makrókkal.

- Programok: vice-versa vannak olyan programok, amik a másik rendszeren nem érhetők el, de amíg a világ Windowsra van berendezkedve, addig el kell fogadnunk, hogy Windowsra sokkal több program érhető el.

Én például belefutottam abba, hogy vettem egypár TP-Link kamerát, és azokhoz csak és kizárólag Windows-os program van. Linuxon a cctv-viewerrel tudom ugyan nézni a kamerákat, de a beállításokat csak a gyári programmal tudom módosítani. Az ilyen Motioneye és hasonló programok pedig borzasztó lassúak (webes alapú vackok), a telepítések rettentő körülményes, ...

Vehetsz ugyan márkásabb kamerákat is, mondjuk Hikvisiont, mert ahhoz van webes felület - de az a mai napig ActiveX-es, csak Explorerben megy.

Vagy pl. a feleségem használ egy Shadows Pro nevű programot, amivel napórákhoz tervez számlapokat. A program a beállított időpont alapján leszimulálj a napállásokat, árnyékokat, megmutatja az égtájak irányát, stb. Ennek például nincs Linuxos alternatívája, bár valószínűleg elfutna Wine-nal, de minek?

Ez apróságnak tűnik, de ha összeadod, a végére az jön ki, hogy ha akármerre indulsz el, elég hamar eljutsz oda, hogy Linuxon nincs támogatás az adott feladathoz, vagy ha van, szegényes és gyenge.

"Például sok multifunkciós nyomtató drivere sok olyan lehetőséget nyújt, amik Linuxon egyszerűen nincsenek."

Igen, olyanokat, amik jobbára fölöslegesek. Pl. a scanner gombát megnyomva a számítógépre scannelni, aminek értelme nincs. Logikusabb a gépről indítani a scannelést.

"Windowson egyértelműen sokkal több játék fut el, és nem kell szarakodni Wine-nal meg Protonnal."

Ez tény. De manapság már számtalan játék natívban megy, hála a Steamnek, szóval egy egyszerű játékos simán elvan úgy, hogy Wine akár nincs is feltelepítve.

"az MSO-ban megírt makrók oda-vissza kompatibilisek legyenek"

Normális cég NEM használ makrókat. Korábbi cégnél (multi) ha valaki makro problémával jött, meg lett neki mondva, hogy nem támogatottak. Csak a baj van velük, még eredeti MSO környezetben is.

"Ha most ezeknek csak a felét akarod megcsinálni Linuxos környezetben, 5-6 különféle rendszert kell összedrótoznod"

Vagy nem. Teams ugyanis van Linuxra is. Nálunk pl. mindenki Webes Outlookot használ, plusz Teams. Nem egy kolléga van, aki Linuxon dolgozik, gond nélkül. Szóval simán megoldható.

"pont, hogy a nagyobb cégek szeretik teletömni az Excel tábláikat makrókkal"

Téves! Dolgoztam multinak. Mint írtam, a makrók ellenjavaltak voltak és nem támogattuk. Igaz, tiltva sem voltak.

"Windowsra sokkal több program érhető el."

Valóban. De nagy részük hulladék. Ha valamilyen célra szeretnél egy programot, Windowsra van 30, de abból 15 használhatatlan vacak és van, hogy nehéz kiválasztani a megfelelőt. Linuxon meg van kettő és mindkettő jó.

"Ez apróságnak tűnik, de ha összeadod, a végére az jön ki, hogy ha akármerre indulsz el, elég hamar eljutsz oda, hogy Linuxon nincs támogatás az adott feladathoz, vagy ha van, szegényes és gyenge."

Persze, speciális dolgokhoz. De általános használata teljesen megfelel. Ja, és pl a feleségem fordító. Olyan programokat használ, amiket szándékosan Windows-only módon írtak meg, a Wine sem viszi őket. Ennyi miatt nem telepítettem Windowst, be lett téve neki egy Win10 egy virtuális gépbe és így legalább ha bármi megdöglik, vissza tudunk állni 2 perc alatt egy korábbi, működő virtuális gépre.

@25: Egy új rendszer esetén ne az legyen a mérvadó, hogy milyenné alakítható. De pontosan az volt a gond, amit írtál. Például a menüpont neve más volt. Vagy nem a harmadik, hanem a második volt. Droid Gizit ez totális lefagyásra állítja. A kényelmes kötnyezet kialakítása meg ne a sysadmin feladata legyen már szerintem.

Lehet, hogy cégek nem használnak makrókat. Már. Régről örökölt dokumentumok, sablonok viszont tele lehetnek velük, ráadásul most nem cégről, hanem hivatalról van szó.

"Igen, olyanokat, amik jobbára fölöslegesek. Pl. a scanner gombát megnyomva a számítógépre scannelni, aminek értelme nincs. Logikusabb a gépről indítani a scannelést."

NEKED lehet, hogy fölöslegesek, másnak nem. És nem ilyen funkciókról beszélek, hanem olyanokról, mint pl. hogy tud vékony kartonra, vékony _színes_ kartonra, vagy vastag kartonra nyomtatni, és attól függően, melyiket választod, teljesen más lesz a kinyomtatott oldal. De be is tudod állítani, hogy a papír típusának megfelelő tálcából válassza ki a papírt a beállítás függvényében. A Linuxos driver ilyet nem tud.

"Vagy nem. Teams ugyanis van Linuxra is. Nálunk pl. mindenki Webes Outlookot használ, plusz Teams. Nem egy kolléga van, aki Linuxon dolgozik, gond nélkül. Szóval simán megoldható."

Teams van Linuxra, de pl. a mai napig nem tud Wayland alatt a képernyőmegosztást. A webes Outlook pedig azért jóval korlátozottabb, mint az asztali.

Illetve a kérdés sok esetben nem is az, hogy megoldható-e, hanem hogy mennyire kényelmesen, effektíven, gyorsan oldható meg.

A munkahelyemen, az osztályon Teams-be ágyazott Plannert használunk a feladatok kiosztására és nyomonkövetésére, szintén beágyazott Excel táblát a kiadott/visszavett eszközök nyomonkövetésére, a fájlaink ugyanitt elérhetők Onedrive-ban, ez így nagyon gyors és kényelmes, mert ha bejelentkezek pl. otthonról az Office.com-ra, onnan is elérek mindent.

"Téves! Dolgoztam multinak. Mint írtam, a makrók ellenjavaltak voltak és nem támogattuk. Igaz, tiltva sem voltak."

Nekem pont ellentétesek a tapasztalataim

"Valóban. De nagy részük hulladék. Ha valamilyen célra szeretnél egy programot, Windowsra van 30, de abból 15 használhatatlan vacak és van, hogy nehéz kiválasztani a megfelelőt. Linuxon meg van kettő és mindkettő jó."

Azért az, hogy Linuxon kettő van és mindkettő jó, erős túlzás :)

Szintén a munkahelyemen volt egy olyan feladat, hogy 12 kamera képét kellett egy monitoron megjeleníteni. A kamerák egy része új Hikvision, a másik része régebbi noname kínai szar, és volt még kettő, ami ezeréves Dahua, ezek még rtsp-t sem tudnak.

Linuxra nem igen találsz olyan programot, amivel ezt normálisan meg tudod csinálni. Én végigpróbáltam az összeset, ott ment el a kedvem, amikor a Shinobinak kézzel kellett volna mysql adatbázist létrehozni...

Ehhez képest ott a Windows-os iVMS, teljesen ingyenes, és amiért nagyon szeretjük, az az, hogy olyan gridet alakítasz ki benne a kamerák képének, amilyet akarsz.

"Persze, speciális dolgokhoz. De általános használata teljesen megfelel."

Csak egyetlen egyszer fusson bele az ember olyan problémába, amire nincs Linuxos alternatíva...

A gond az, hogy nagyon sok ilyen speciális eset van. Pl. az egyik kamerám firmware frissítését csak Windows alól tudod megcsinálni. A feleségem akváriumának fényvezérlésére csak Windows-os program van. Egy ismerősöm FPGA tervezéssel foglalkozik, normális programok ahhoz is csak Windowsra vannak. Az autószerelő ismerősm autódiagnosztikai programja is csak Windowsra van. Vagy ha zenélni akar az ember, van olyan hangkártya, ami Linuxon meg sem szólal, de az elterjedtebb DAW-ok is csak Windowson érhetők el.

Vagy ha programozol: Visual Studio, Delphi IDE, stb.

Vagy ha csak összedobnál egy látványosabb videót mindenféle komolyabb hozzáértés nélkül, a Filmora videószerkesztője erre kiváló. Az ilyen Openshot, KDEnlive, Shotcut és hasonlók a közelébe sincsenek.

...